Mult héten megnéztem a mûsort, elõször, már már minden kolléga azt mondta, hogy ezt nem lehet kihagyni, ilyen 10 évente egyszer van. Kb az elsõ fél órában az a kérdés ismétlõdött bennem, hogy hogy lehet az, hogy én egyetemi tanár vagyok, és mégis csak egy két szobás panellakást tudtam venni, azt is részletre, ez a szerecsétlen meg, aki valszeg a nevét sem tudja leírni helyesen, egy olyan palotában lakik, amilyenbe én a lábamat se fogom soha betenni. De tudjátok mi a legszomorúbb? Hogy azt a házat mi hordtuk ám össze neki. Úgy értem, a társadalom. Mert viszi ám a nép a lemezét mint a cukrot. Az rtl meg szerintem úgy van vele, hogy ha az amebreknek ez is jó, minek erõltetné magát igényesebb mûsorral?? Kérdés: megyünk még lentebb is???