Picit olyan érzésem van, hogy a technikai fejlõdés eléggé egy helyben toporog.
Nem toporog, csak éppen gazdasági/politikai okok elõbbre valóak. Már az ûrsiklónál felmerült, hogy Linear Aerospike hajtómûvel szerelik fel, de aztán elvetették, mivel nem volt még kiforrott konstrukció, azután csak az X-33 és a Venture Star programnál került elõ ez a hajtómûtípus, a tesztek sikeresek voltak, de ugye 2000-ben kinyírták a fejlesztést. Most bizonyosan marad még jópár évig a hagyományos rakétahajtómû.
A fejlõdéstõl nem kell mindig látványos eredményeket, várni, például lehetne olyan ûrhajót is építeni, amely az elején hagyományos gázturbinás sugárhajtómûvet, majd nagyobb magasságban torlósgárhajtómûvet használna (ezek üzemanyag-hatékonysága messze veri a rakétahajtómûvekét, lévén nem kell az oxidálóanyagot is biztosítani számukra), és csak a végén rakétahajtómûvet.
Technikai szinten lehetséges, csak éppen nagyon kevés ûrhajót igényel per pillanat a piac (ez ugye jelenleg szinte kizárólag állami megrendeléseket takar).
Ahhoz, hogy igazi haladást érjünk el valamiben, ott komoly igénynek kell megformálódnia, ez pedig lehet politikai (az 1950- és 60-as évek ûrversenye), vagy gazdasági (pl. informatikai boom). Jelenleg a politikai érdeklõdés mondhatjuk minimális, tehát marad a civil ûrhajózás, amely azonban még gyerekcipõben jár. Szerintem (optimista vélemény) úgy 10 éven belül megkezdõdik az erõsen gazdasági alapokra épülõ civil ûrhajózás aranykora, amikor egyre több és jobb ûrhajókra, ûrállomásokra és ûrbéli szolgáltatásokra lesz éhes a piac. Akkor fog elkezdõdni az ûrhajózás fejlõdésének második aranykora. Lesz pénz a fejlesztésekre, és lesznek eredmények is, látványos eredmények.
Én legalábbis így látom (szeretném látni?).
Az ûrlift tényleg megoldást jelenthet, de ha jól tudom nanotechnológiai eljárással készitik a szálát amire majd újabb és újabb szálakat visznek fel, viszont jelenleg csak 1m alatti hosszúságú szálakat tudnak gyártani.
Az ûrlift egy elmélet, és egyelõre csak elméletek vannak arra, hogy lehetne megvalósítani. A 'kötél' tömegproblémáját most úgytünik, hogy csak a nanotechnologia oldhajta meg, nem is vitás, hogy ez még a jövõ zenéje. Hogy milyen távoli jövõé? Hát ez jó kérdés...
Az idõjárás problémája ismert, egyes elképzelések szerint úgy küszöbölnék ki, hogy igen magas, akár 50km-t is elérõ épület tetejérõl "indulna" a lift, 'apró' probléma, hogy egy ilyen épület kötlségei igencsak komolyak lennének (más kérdés, hogy ha a jelenlegi ûrbejutattási költségeket, ami ~20000$/kg ilyen módszerrel 100-200$/kg környékére sikerülne csökkenteni, akkor pár évtized alatt simán behozná az árát).
A kötél és a 'fülke' viszonyában én fõleg egy- és kétköteles megoldást láttam eddig a fantáziarajzokon, a kötél külsõ felületén közlekedõ fülkével, pl.:
Informatika és tudomány
