Óóóó... a gravitáció mindenhol jelen van egy bolygórendszerben, a bolygóknak, holdaknak, és magának a rendszer csillagjának/csillagjainak is saját gravitációs mezeje van, amelyeket figyelembe kell venni az ûrben való manõverezéskor. Ezt például a BSG (ez a helyes rövidítés?) sem igazán veszi figyelembe, de ha egy holdhoz közel megy el az ûrhajó, valójában alapos számítgatásra lenne szükség, hogy legyõzze annak gravitációs mezejét, ahogy tovább akar haladni.
Amit a filmben említenek, annak azonban nincs köze a gravitációhoz, az a gyorsulás. Hopp, várjunk csak, a "G"-nek mégiscsak van köze a gravitációhoz - a Föld gravitációs ereje folyamatos, 9.8m/s2 gyorsulással húz maga felé. Ez a Földi gravitációs mezõ, amit mi teljesen általánosnak nevezünk, és ez a 9.8m/s2 gyorsulás az 1G. Ha 2G-s lenne ez az erõ, akkor az "általános" tömeg duplájával kell számolni, tehát ha 80kg-os voltál, akkor 2G-nél 160kg-nyi erõ húz a Föld felé. A marson például csak 0.38G-s gravitáció van, ezért ott egy 100kg-os embert csak 38kg-nyi erõ húzza a bolygó felé.
Most tegyük fel, hogy az ûrben, a nagy semmi kellõs közepén vagyunk. Elindulunk elõre, és elkezdünk gyorsítani mondjuk 20m/s2-el. Ezt mi a pilótafülkében úgy érezzük, hogy 2G hat ránk elõrõl-hátrafelé (mintha egy sportkocsival gyorsítanál, csak persze 2G-s gyorsítás talán csak egy Forma-1 szintû autótól elvárható, ott is csak rövid ideig). Ha a hajtómûveket kikapcsoljuk, akkor a sebességünk nem változik, tehát 0 a gyorsulásunk, ismét súlytalanok vagyok. Ha le akarunk lassítani újra, de most mondjuk 30m/s2-el, akkor ez az erõ hátulról-elõre hat (mintha egy autóban a fékre taposnál), és nekifeszül a testünk a biztonsági övnek (már ha bekapcsoltuk - ha nem, akkor a szélvédõre és a mûszerfalra kenõdünk fel cirka 3G-s erõvel). Ugyanez igaz minden vektorra, tehát nemcsak elõre-hátra, hanem jobbra-ballra és fel-le is.
A vadászgépeknél jelentõs ez az erõ, a vad manõverek közben akár -3 és +10G-s erõhatások is érhetik a pilótát (a minusz G itt annyit tesz, hogy lentrõl-felfele hat). Az átlag ember olyan 6G-ig bírja pozitív irányban (fel-le irányvektor) és 2-3G-ig negatívban (le-fel irányvektor), ez esetben a probléma a vér áramlása, pozitív G erõnél a vér kiáramlik a fejbõl a has és a lábak felé, míg negatív G erõnél a vér a fejbe tódul. Mindkét eset vége eszméletvesztés. A vadászpilóták speciális ruhában és speciális légzéssel (a hasizommal segítik ki a tüdejüket) rövid ideig (10-20 másodperc) olyan 9-10G környékéig mehetnek el pozitív irányú G hatás esetén, egy katapultálás olyan 20G körüli erõvel jár (de csak tizedmásodpercekig), ám az már súlyos gerinc és/vagy nyaksérüléssel járhat.
A tûrõképesség elõre-hátra és jobbra-ballra 3-6G, ezek fõleg a nyakra hatnak nagyon keményen.
Ami miatt a vadászgépeknél fontos a G erõ, az az, hogy minél vadabb manõvereket akarsz végrehajtani, annál nagyobb G erõ fogja érni a tested. Ha te több G-t bírsz ki, mint az ellenfeled, akkor "keményebb" fordulóba húzhatod a géped, és az ellenfél mögé kerülhetsz.
Egy ûrhajó startjakor amúgy olyan 3-4G gyorsulás éri a személyzetett.