Miért jut mindenkinek (najó, a többségnek) az eszébe az atomenergiáról rögtön Csernobil, és felejti el egyben azt a tényt, hogy per pillanat az egyetlen reális hosszú távú energiaforrásunk?
Miért jut az eszébe az ûrhajózásról a Columbia- és a Challenger-tragédia, és miért nem mondjuk az Apollo-1, a Szojuz-1, vagy a Szojuz-11 tragédiája? Vagy az N1 5L indítási kudarcának mintegy 110 halottja? Miért nem jut eszébe mondjuk a Vosztok-1, az Apollo-11 vagy mondjuk az ISS?
Évente hány ember életét követeli a cigaretta? Az alkohol? A drogok? Hányan halnak meg autójukban csak azért, mert nincs bekötve az övük? Mindenki fel van háborodva, hogy halhatott meg 7 ember a Columbia utolsó útján, de azon hányan háborodnak fel, ha valaki meghal, mert nem kötötte be az övét - és évente vajon hány ezer ember hal meg csak emiatt?
A kudarcokra valahogy mindenki jobban szeret emlékezni, mint a sikerekre?
A bulvármédián túl miért látnak oly kevesen vajon?