A radioaktív vagy kémiailag mérgezõ anyagok szivárogni kezdhetnek, különösen hosszú idõ után, amikor az idõjárás, a talaj- vagy tengervíz kikezdi a külsejét.
Olvastad már, hogy miket bírtak ki a robbanófejek?
Volt olyan, hogy beindult a hajtómû és a rakéta áttörte az elég decens betontetõt és leszakadt a robbanófej. Több száz méterre találták meg egy bokorban. Még szivárgás sem volt. Nagyon masszív szerkezetek ezek.
Ha a tenger alján még ki is szivárogna valami, szerinted abból mi mit érzékelnénk idefent?
- Röhejesen kis mennyiségû anyagról van szó az óceánok térfogatához képest.
- Több km. vízzel körülvéve. A víz alapvetõen a sugárzások nagyrészét kinyírja. A neutronbomba elleni védekezés leghatékonyabb formája, hogy 1 méter mély vízbe belemész pl. egy hk-val.
További kockázat, hogy az instabillá váló hagyományos robbanóanyag egyszercsak nagy területen szétszórja ezeket az anyagokat. És persze az is kellemetlen, ha illetéktelenek találnak rá, és rosszarcú emberek kezébe kerül.
Ez kérlek fejtsed már ki, mert nem értem. Északi sark, óceán mélye, stb. helyeken van. Milyen rosszarcú terroriste és hogyan találná meg. Az akkori gyakorlatilag korlátlan források mellett sem találták meg õket.
A bombák masszív volta miatt a talajban vagy jégben elég mélyen vannak. Ezért is nem találják õket...A robbanás hatása talán még a taljig sem jutna el, ha egyáltalán felrobbana ott bármi is.
Mi van ha titkos atombomáról van szó mondjuk 100 szoros pusztító erõvel...
Mi az, hogy titkos atombomba? Mihez képest 100-szoros pusztító erõ?
A bomba, mint fegyver kb. 40-45 éve elavult. Rakétára kell tenni.
Tájékoztatásul leírom, hogy egy 200 kt-ás robbanófej, ma kb. 125 kg, de csak a jenki csúcstechnika ilyen.
Jó lenne valami kohéziót látni abban, amit leírtsz, mert egy így a nagy semmi.
20 éve is ezzel riogattak és 20 évig nem történt semmi. A készletek évrõl évre kisebbek...