"A bomlási sorok és felezési idõ ismert. Óramû pontosságú. Ezek után mivel is nehéz kalkulálni?
(Az atomóra meg a bomláskor létrejövõ sugárzásának frekvenicájának állandóságát használja fel, de ehhez is ismerni kell a bomblási sort. Tudod, óramû pontosságú.)"
Ez sem igaz, ebben a formában. Valóban ismert a felezési idõ és a bomlási sor, amely állandónak tekinthetõ azonos atomok vagy izotópok esetében (radioaktív atom és izotóp között nem teszek különbséget a késõbbiekben, nem része a tárgynak). Viszont egy bizonyos radioaktív atomról nem lehet megmondani, hogy mikor fog elbomlani. Teljesen sztohasztikus, véletlenszerû hogy mikor következik be a bomlási sorban a következõ állapotba kerülés. Viszont nagy mennyiségû (akár pár miligrammnyi anyag esetén már felfedezhetõk bizonyos törvényszerûségek.
Ezt kábé ahhoz lehetne hasonlítani, mint egy héliummal felfújt, majd a szabadban eleresztett lufi élettartamát. Van amelyik már fél percen belül eldurran, de van olyan is, amelyik hetekig a légkörben tartózkodik. Viszont ha egymillió lufit eresztesz szabadjára ugyanazon idõpontban, akkor nagyjából meg lehet állapítani, hogy mennyi lesz a lufik "felezési ideje", vagyis kábé mennyi idõ múlva fog a lufik fele elpukkanni. Ez persze nem azt jelenti, hogy ha késõbb újra eleresztesz egymillió lufit, akkor másodpercre pontosan ugyanakkora csökken a számuk 500ezerre, lehet hogy csak 480ezer pukkan el belõle, de az is lehet hogy 520ezer. Tehát eleve csak egy körülbelüli értéket lehet megszabni mind idõre mind a kipukkant lufik számára.
Ugyanez van a radioaktív elemekkel is, csak ott általában nem egymillió, hanem valahányszor 6x10^23 atommal kell számolni. Ilyen mennyiség mellett pedig elhanyagolható a felezési idõtõl eltérõ idõ alatt elbomló atomok mennyisége (néhánymilliárd darab ide vagy oda, mit számít a nagyságrendek x nagyságrendekkel nagyobb mennyiség mellett?).
Való igaz, ha egy atom elbomlik, akkor az általa kisugárzott energia mennyisége, rezgésszáma meg hasonlók azok szinte mindig állandók, ezt használják ki az atomórákban. De ennek semmi köze az atomok elbomlási idejéhez.
Pl. a trícium felezési ideje 12,3 év. Ez azt jelenti, hogy ha van egy marék tríciumod, akkor 12,3 év múlva ugyanaz a marék anyag csak kábé feleannyi tríciumot fog tartalmazni, mint eredetileg. Ez nem azt jelenti, hogy 12,3 év múlva pontosan a fele bomlik el, lehet hogy 50,3%-a, de az is lehet hogy a 49,8%-a. Ez függ az anyag mennyiségétõl, sûrûségétõl, térfogatától, hõmérsékletétõl, az azt érõ egyéb sugárzásoktól, meg még sok mástól is. Viszont ha kinézel egy bizonyos tríciumatomot abból a marékból, arról soha nem fogod tudni megállapítani, hogy nem 100 év múlva, vagy épp a következõ pillanatban fog-e elbomlani.