Hõtõl és sûrûségtõl (nyomástól) eleve semmi nem lehet független. Lásd az atomreaktorok mûködését: minél feljebb megy a hõmérséklet, annál aktívabbá válik az üzemanyag, ezért kell gondoskodni a hûtésrõl. Úgy tudom, Csernobilban is ez okozta a katasztrófát: a radioaktív üzemanyag olyan hõmérsékletet ért el, amin már elegendõ volt az izotóprudak aktivitása a láncreakció beindulásához, ez vezetett a nukleáris robbanáshoz.
Egyébként lehet, hogy ekkora (tized %-nyi) szórás nincs az egyes izotópok felezési idejénél, csupán arra akartam rámutatni, hogy ha egy "tríciumtömbben" van teszem azt pontosan 14.000.000 radioaktív izotóp, akkor pontosan 12,3 év múlva csak közelítõleg marad belõle 7.000.000, lehet hogy 3-mal kevesebb, de az is lehet hogy 114-gyel több, nem tudom mekkora a szórás. Amúgy is ez egy folyamat, és ekkora izotópmennyiség mellett (visszatérve a valóságbeli x*6*10^23-on nagyságrendre) eleve lehetetlen pontosan megállapítani az adott idõpillanatban jelenlévõ izotópok pontos számát.