No, ez így már egy kicsit másabb hangnem, köszönöm.
Szóval lássuk:
Elõször is nem összetévesztettem a nukleáris robbanást egy natúr gõzrobbanással (vagy még most sem tudom pontosan mivel), hanem téves ismereteim voltak a dologról. Az NG-n vagy a Discoveryn ment egy mûsor anno, abban még a fûtõelemek túlhevülése során beinduló láncreakcióról beszéltek mint a robbanás okáról. A kettõ rohadtul nem ugyanaz, téves ismeret egy megtörtént eset okáról vagy magának az oknak az ismerete (függetlenül attól hogy az téves-e vagy nem). Annyira hülye én sem vagyok, hogy összekeverjek egy gõzrobbanást egy nukleáris robbanással, ennyire ne nézz madárnak.
Másodsorban nem kevertem össze a szövetkárosodást a genetikai öröklõdõanyag károsodásával, ez csak félremagyarázás. Csupán azt állítottam (amit továbbra is fenntartok), hogy igenis az emberi génállomány is sérülhet a radioaktív sugárzás hatására, ugyanúgy, mint bármely más élõlény génállománya. Valamint azt is állítottam, hogy az emberi szervezet felépítése olyan bonyolultságot ért el az evolúciós fejlõdése folyamán, hogy egy esetleges sugárzás következtében az örökítõanyagát ért minimális károsodás is nagy valószínûséggel az örökítõanyag mûködésképtelenségét vonja magával, vagyis amely petesejtek és hímivarsejtek sugárzás következtében károsodnak, azok legnagyobb része elhal, vagy fogamzásképtelenné válik. De nem minden esetben. Elõfordulhat ugyanis, hogy olyan mértékû vagy jellegû sugárbehatás éri, amelytõl az örökítõanyag már megváltozik, mutálódik, ellenben továbbra is életképes, örökítõképes marad. Csupán az embernél - a nagy bonyolultságnak köszönhetõen - ez a valószínûség igen kicsike, ám ahogy egyre lejjebb megyünk bonyolultsági szinten az egyszerûbb felépítésû élõlények felé, úgy nõ ennek a valószínûsége is (lásd a muslincás esetet példaként). Ezt is fenntartom továbbra is.
A felezési idõ állandóságát sem vitattam, ez is félremagyarázás. Egy bizonyos fajta izotópnak (mondjuk az U238-nak) a felezési ideje állandónak vehetõ, ez tiszta. De ez csak nagy mennyiségû izotópra vonatkozik; egyetlen ilyen U238 atomot vizsgálva soha nem fogod tudni biztosra megállapítani, hogy az az egy bizonyos kiszemelt izotóp mikor fog elbomlani, ez a véletlenszerû. Lehet hogy a következõ pillanatban, de az is lehet hogy 2 hét vagy 1000 év múlva. A felezési idõ fogalmának csak nagy anyagmennyiség esetén van értelme, ahol már x*6*10^23-on izotóp mennyiségrõl beszélünk. Ekkora mennyiségnél is véletlenszerû az egyes izotópok elbomlási ideje, de jó valószínûséggel megállapíthatjuk, hogy teljes anyagmennyiséget tekintve mikor fog annak a fele elbomlani és más izotóppá átalakulni.
Ez természetesen nem befolyásolja az izotópok rezgésszámát, lásd az elsõ atomórák ammóniamolekulákkal mûködtek, pedig azoknak nincs felezési idejük mivel nem radioaktívak.
Amikor 14 éves voltam, akkoriban már nem a Csernobili katasztrófa érdekelt, amit meg hallottam róla, az a SZU erõsen cenzúrázott keze alól került ki, akik három teljes héten keresztül tagadták, hogy történt volna bármi is. Aki nem ült elég közel a tûzhöz (átvitt és valóságos értelemben is) az csak annyit tudhatott róla, amennyi a propagandában napvilágot látott vagy ami a szóbeszéd szárnyán eljutott hozzá. Ennek pedig Te is tudod, hogy általában mennyi az igazságtartalma.