Az utóbbi hónapokban döbbentem rá, hogy az emberek életét legjobban meghatározó dolog az a böngészõ. Egy normális interneteléréssel rendelkezõ ember naponta legalább 6-8 órát tölt azzal, hogy a böngészõjérõl elmélkedjen, csínosítgassa, elméleteket gyártson róla és a fórumokon agitáljon másokat a használatára.
Én régebben böngészõmet csak használtam (ma már tudom jól, kihasználtam), önzõ módon különbözõ oldalakat nyitottam meg vele, mit sem törõdve az õ érzéseivel, de ma már tudom, ez hibás hozzáállás volt. A böngészõnek ugyanis lelke van! Ma már olyan nekem mint fogadott gyermekem, akit ápolni, szeretni és gondozni kell. Ma már minden idõmet leköti, nem jut idõ mellette internetezésre és hasonló léhaságokra, de boldog vagyok ha csak ránézek arra a gyönyörõ pirospozsgás ikonjára.