"1. Nagyon nehéz elképzelni, hogy tényleg a Holdon jártak."
Hát nem volt egyszerû, de a hidegháború miatt gyakorlatilag korlátlan költségvetéssel dolgoztak, és megkaptak minden lehetséges tudományos és politikati támogatást. A mai politikai viszonyok mellett képtelenség lenne egy hasonló nagyságú projekt kivitelezése (ezt gondolom nem kell magyarázni). Így természetes, hogy ma nehéz elképzelni, hogy akkor ez mûködhetett.
"2. Tényleg jártak a Holdon.
Ha ez az igaz, akkor 99% hogy most is ott vannak, hiszen hülyék lennének feladni a kutatási eredményeket."
Nem is adták fel. 6x jártak ugye a holdon. Viszont igazából a tudományos, sõt a katonai szempontok is másodlagosak voltak a küldetésekben. A lényeg a politika volt, az amcsik meg akarták mutatni, hogy mire képesek, hogy ezzel a (gazdasági, katonai, kultúrális, ...) felsõbbrendûségüket bizonyítsák maguknak és a többieknek.
Ehhez viszont elég 1x odamenni, vagy esetleg még 1-2 alkalommal, hogy azt is megmutassák, hogy nem csak a vakszerencsén múlt a siker.
Ettõl még késõbb lehetett volna folytatás (tudományos, katonai, kereskedelmi), de a technika ehhez már nem volt elegendõ. Az a baj, hogy iszonyatosan drágák azok a hatalmas rakéták, amiket használtak. Így ahhoz, hogy rendszeresen utazgassanak valami fejlettebb, biztonságosabb, egyszerûbb és olcsóbb módszer kellett. Erre viszonylag rövid idõ alatt meg is találták a megoldást: ezek lettek az ûrsiklók. Valóban jobbak is voltak, mint a hagyományos rakéták, de még mindíg nem elég jók. Kiderült, hogy az egész rakétákra alapuló koncepció zsákutca. A ma jobbnak tûnõ módszer a repülõgépekre alapoz, mert ezek nagyon hatékonyak a légkörön belül, és az ûrutazás jelenleg leginkább problémás része pont a légkörön való áthaladás (oda-vissza). Ráadásul a repülõgépek nagyságrendekkel olcsóbbak. Viszont így gyakorlatilag az egész fejlesztést elõröl kell kezdeni, vissza kell lépni a 60-as évek szintjére, az X-15 programig.