Assembly-hez, ha semmit nem tudsz még belõle, ugyanolyan jó a TPascal is egy kezdõ számára, ráadásul lehetõvé teszi, hogy úgy összerakhatsz egy mûködõ programot, hogy csak bizonyos részeket írsz gépi kódban, majd több és több eljárást írsz át, és vizsgálhatod a mûködését is. De elõször tanuld meg az x86 CPU és a memória mûködését, a regisztereket, a címzési típusokat és mûködésüket (nagyon fontos!), az egyszerûbb, alap 8086 kódkészletet, és ha már elengedett kézzel is megülöd a bilit, jöhetnek a bonyolultabb 286-os kódok, késõbb a 386-tól kezdve a 32 bites regiszterek, majd szépen fokozatosan rátérhetsz az FPU mûködésének megismerésére is (sztem a 387-es elõtti FPU-kkal nem érdemes foglalkozni), de ez annyira nem igazán fontos. Késõbb jöhet pár 486-os kiegészítés, majd a Pentium korszaktól kezdve teljesen új dolgok is jönnek, amelyek felül fogják bírálni a korábbiakat.
Ne akarj rögtön a közepébe vágni, biztos alapok nélkül egyszerûen nem fog menni. Ezt garantálom.