ezeket az agyondigitalizált katonákakat nem lehet majd relative eccerû jóval olcsóbb eszközökkel lokalizálni a rádiókommunikációjuk alapján?
A rádiótechnika nem az én asztalom, de állítólag a frekvenciaugrálással mûködõ rádiók (amelyek akár másodpercenként többször is folyamatosan váltogatják a mûködési frekiket, egy bonyolult matematikai séma szerint, amely minden azonos kódólású rádiónál ugyanaz) esetén elég nehéz a lokalizálás, mivel túl sok frekvenciát kéne folyamatosan egyszerre figyelni. Ez pedig csak nagy és bonyolult rendszerrel lehetséges.
De ha hülyeséget írtam, valaki javítson ki kérem.
mondnick
Nem tenne be nagyon ezeknek egy EMP generáló cucc/bomba?
Az ilyen elektronikus irányú kutatásoknál van egy olyan irány is, amely azt célozza, hogy lehetne megvédeni az ilyen jellegû támadásoktól a sok ketyerét (és itt nem elsõsorban a gyalogosakra kell gondolni, hanem mondjuk a repülõgépekre, helikopterekre, ahol sokszor már nincs mechanikus irányítás, tisztán elektromos rendszerekkel vezetik a gépet). Eddig ötletszerû dolgokat olvastam ezzel kapcsolatban, pl. a kábelalagukat/védõkábelek egy faraday-ketrec szerû elvet használva passzív védelmet nyújta, vagy a jövõbe tekintve optikai rendszerre térnének át, tehát az adatok optikai kábelen lennének közvetítve, sõt, a mikrochipek helyet és ahol csak lehet optikai rendszerek lennének. Ez utóbbi tökéletes védelem lenne, csak amennyire én tudom, az optikai chipek és rendszerek fejlesztése még elég gyerekcipõben jár...
Alfa Of NS
Amugy szerintem a magyar hadsereg is ha kolt vmennyit kutatasra, fejlesztesre, akkor azt a gyalogsag felszerelese teruleten kene. Igaz nem tudnank mindent kutatni, mert az szinten sok penzbe kerulne, de igy is lehetnenek jo otleteke es megvalositasok. Es mivel elsosorban a gyalogsagunkra van szukseg a jovoben egyelore, igy kozvetlenul is tudnank hasznositani barmifele fejlesztest.
Az ötlet jó, de sajnos a honi helyzet ilyen téren is jóóó magyaros...
Ahogy egy fórumban olvastam, voltak tervek például a jelenlegi AMM és AMMSZ gépkarabélyok modernizálására (pl. megfelelõ szereléksinek az optikai irányzékoknak, fegyverlámpának, melsõ markolatnak, mûanyag ágyazás, stb.), de nem tartottak igényt rá. Szóval itt is inkább a politika szólt közbe... sajnos...
(érdekesség: a Lengyelek például saját Kalasnyikov-variánst csináltak 5.56mm-es NATO lõszerhez, mûanyag ágyazással, olyan tûzváltóvalm, amely képes a 3-as rövid sorozat leadására, megfelelõ szerelésksinek, stb. Ezt a fegyvert Beryl-nek nevezik, a rövid csövû "deszant" változatot pedig Mini-Beryl-nek.)
DOT
Kíváncsi vagyok, a rádiókommunikációt hogy védik meg a zavarástól. A digitális kapcsolatnak nagyon betesz az ilyesmi.. Márpedig sok katona kommunikációjához nagy sávszél kell, ami csak nagyfrekin lehetséges, azt viszont minden bokor árnyékolja. Érdekes... Ha egy, vagy néhány közeli frekvencián mûködik, azt nagyon könnyû zavarni. Ha széles sávban mûködõképes, azt viszont nagyon nehéz védeni a zavarástól.
Ez a része a dolognak nekem is Kínai, de állítólag megoldható, a fent már említett ugrófrekvenciás megoldással pedig a zavarás is bizonyos szintig kiküszöbölhetû (én nem értem, hogy pontosan hogyan, de ez legyen a legkevesebb). Amit én el tudok képzelni, hogy mûholdas kommunikációt alkalmaznak, de valószinûleg kellõen erõs zavarójellel még talán az is elnémítható...
BlueGold
Szép, szép ez a sok digitális kütyü, de egy " vacak ezer éves " RPG-vel kilehet löni egy hiper-szuper Abrams tankot vagy egy rajt a szuper katonákból.
Azért nem az ezeréves RPG-gránáttal lõtték ki az Abrams-okat irakban, hanem egy újabb és erõsebb gránáttípussal (ettõl persze még az indítószerkezet ugyanaz). Itt egyébként a modern hadviselés egyik gordiuszi csomója: hiába a tied a technikai fölény, ha az ellenfél elég taktikus, megfelelõ a morálja, és jelentõs számbeli fölényben van, bizony okozhat kellemetlen meglepetéseket. Erre ugyan elvi példákat lehet sorolni (Vietnam, Afganisztán), de ezekkel az a baj, hogy ott az "elmaradott" felet azért támogatták hátulról elég keményen (Vietnamban Kínai és Orosz fegyverek és szakértõk, Afganisztánban Amerikai, Szaudi és Pakisztáni fegyverek és szakértõk). Ilyen téren jobb példa talán a Líbia-Csád háború, vagy Toyota-háború: a Líbiai páncélos erõket, amelyeket helikopterek és páncélosok támogattak, a Csádi erõk terepjárókra (állítólag fõleg Toyota Land Cruiser-ekre) szerelt páncéltörõ rakéták, hátrasiklás nélküli lövegek, gépágyúk és nehézgéppuskák segítségével aláztta porba...