Azt hiszem mondanivalónk erõsen hasonlít egymásra. Annyi a különbség, hogy míg Te a hit felõl közelíted meg, addig én, már amennyire tudományos mûveltségem engedi, a realitás felõl. Vagyis én az Isten-t úgy hívom, hogy természet. S ha belegondolsz, soha, de soha nem jõ el az az idõpont, amikor azt mondhatjuk, hogy a természet összes titka bennünk lakozik. S mivel mi is az Isten, Természet részecskéi vagyunk, ezért nincs arra módunk, hogy megértsük az Urat, avagy kívülrõl szemléljük a Természetet. Én a Természet alatt természetesen a világegyetemet értem.
Még egy. Addig míg az Urat az Ember teremtette, addig ugyanez nem áll fenn a Természet irányában. Esetleg változtatgathatunk rajta, de a Teremtõ örökkön-örökké a Természet marad.
Az viszont magától értetõdõ, ha valamit misztifikálunk, sokkal "könnyebben" érthetõvé válik.