Nem érzek én nagy különbséget az én hitem és a te racionalitásod között. Isten-t hívhatod tõlem akár Mindenségnek, vagy akár az Univerzumnak is, vagy akár Természetnek is nem fogunk másról beszélni, mint ahogy szerintem eddig se nagyon beszéltünk másról. Az én Bibliával kapcsolatos mondanivalóm a számodra ennek megfelelõen pont az, hogy csak azért mert a Biblia számodra "furán" fogalmaz, attól még nem beszéltek - te és a Biblia - két dologról.
Ez még nem hangzott el, de teljesen egyetértek veled abban, hogy nincs módunk kívülrõl szemlélni Istent, mivel mi "belül" vagyunk. De attól még megpróbálhatunk következtetni az alapján ami innen belülrõl látható. És szerintem pontosan ugyanez mondható el a tudományról is. Ugyanígy dolgozik. És ezt már az egyik tudományos topikban (talán a Tudományos tévedés-ben) leírtam, hogy a tudomány "belül", a "rész" oldalán van, és kifele néz, a mindenség felé, az univerzum felé, a természet felé, az Isten felé, és próbál valamit meglátni, amit addig még nem látott. Azaz a tudomány mindig csak az egész (Isten, Természet, Univerzum) részét fogja lefedni, így a tudomány által lefedettnél a valóság mindig több lesz, azaz mikor a tudomány fejlõdik, akkor a korábban a feltérképezetlen, láthatatlan, ismeretlen területbõl lát meg valamit, és "hoz ebbõl vissza" a tudomány területére.
De az Isten keresése ettõl szerintem nem különbözik alapvetõen. Az ember kifele néz, a rész felõl az egész fele. És ha jó a szeme, akkor valamit meglát, valamire rátalál. Ebben nem szoktak a tudomány képviselõi egyetérteni velem, és talán te sem, hogy ily módon is lehet ismeretekhez jutni a világgal, a valósággal, azaz Istennel, a Természettel kapcsolatban. Ez persze nem tudományos ismeret lesz, de ismeret lesz. Ezt talán azért is nehéz elfogadni, mert ebben benne van az is, hogy mivel az Istent keresõt nem köti gúzsba a tudományos módszertan, így az Istent keresõ bizonyos értelemben messzebb láthat, mint a tudomány útját követõ. De a tudomány útját követõ pedig más értelemben lát messzebb. Viszont a két út még véletlenül se ellentétes, mindketten gyakorlatilag Istent fürkészik, és értenek meg vele kapcsolatos dolgokat. A két út szerintem teljesen jól kiegészíti egymást.
De azt is hadd említsem meg, hogy viszont a tudományos intézményrendszer és a egyház már nem feltétlen fér meg egymás mellett, mert mindkettõ dogmatikus, mindkettõ egy intézményrendszer. De a tudomány és a hit viszont megfér egymás mellett.
Az még egy érdekes kérdés, hogy feltételezzek-e intelligenciát az eddigiekben meghatározott Istenrõl vagy ne. Régebben nem feltételeztem, de igazából most épp úgy vagyok vele, hogy nem tartom kizártnak sem. Mondjuk elõször az intelligencia kifejezést kellene a magam számára pontosabban definiálnom.