Nekem furcsa valami a Katolikus Egyházzal kapcsolatban. Miért van az, hogy a papok "túl jól" élnek? Kényelem, új kocsi, nyaralás, stb. A papok élet-körülményei (elõbb említettek) a hívõk adományából jön össze?
Kedves Kérdezõ!
Ezzel a kérdéssel az a gondom, hogy általánosít. Szerintem, nem lehet azt mondani, hogy "a papok túl jól élnek" vagy "a papok túl rosszul élnek", vagy "a papok átlagosan élnek".
Minden bizonnyal vannak olyan papok, akik az átlagos magyar társadalmi szint fölött élnek, vannak, akik átlagos szinten, és vannak, akik az átlagos társadalmi szint alatt tengetik életüket.
Mivel én magam is pap vagyok, ezért belülrõl látom a helyzetet. (Persze mondhatod azt is, hogy ezáltal elfogultan is :), de igyekszem objektív lenni.) Elég nagy különbséget látok a városban és vidéken élõ papok életkörülményei között. Általában városban jobbak a körülmények. Ezen értem a lakóépület állagát, a fizetést, mindent. Vidéken lényegesen rosszabb a helyzet, bár ebben is nagyon nagy különbségek vannak, attól függõen, hogy a katolikus közösség mennyire érzi magáénak a plébániát, egyházát.
A kérdésed abból a szempontból fontos, hogy ezt minden papnak magának kell mérlegelnie, hogy a javakat, amiket kap, miként használja fel. Mennyire válik önzõvé, az anyagi források rabjává, vagy mennyire tud "szegényen" élni, vagyis használni a rábízott javakat.
Szerintem nem cél, hogy nyomorogjon a pap. Mindig lesz olyan szegény sorsú ember, aki nála is szegényebb, ez nem jelenti azt, hogy autóját, lakását, mindenét el kell adnia és szétosztania...
Aki emiatt hagyja el az Egyházat, annak csak azt tudom mondani, hogy tanulmányozza Assisi Szent Ferenc életét, aki amikor szembesült az egyház és az egyháziak gazdagságával, akkor nem elhagyta az egyházat, hanem igyekezett személyes példájával belülrõl megújítani azt. (Minden bántás nélkül írom, hogy szerintem ez a különbség a hitújítók és a szentek között.)