"...Maga Jehoshuah - a késõbbi "Jézus Krisztus" - mint történelmi figura elhanyagolható és jelentéktelen statiszta: létezésének cáfolatától nem kell tartani, igaz mivoltát letagadni gyerekjáték. Volt-nem volt, a fiatal rabbi alakja és személye csak afféle parányi kabátakasztó kampó Paulosznak a világra ráterítendõ roppant köpönyeghez - a kereszténység valláskoholmányához, amelynek õ volt a spiritus rectora, s amely magán viseli megalkotójának minden személyi bélyegét: a félmûveltséget, a korlátoltságot, a hajthatatlanságot, a veszekedhetnéket/összeférhetetlenséget, a zsarnoki kizárólagosság hajlamát, a kétszínûséget-rókaravaszságot és a zsenialitást.
Annak a Jézusnak, akit Pál a világra rászabadított, édeskevés köze volt a kis vidéki ortodox vándortanítóhoz, akinek piskótájából - kitalálója, a Tarszoszi - kisütötte alakját; majd hozzátétjeikkel, rétegenként a századok nagyradudálták - kolosszális Kozmikus Krisztussá egy olyan korban, amikor a kozmosz még elfért a filozófus fél-tenyerén. A hazugság, az átigazítás bazaltrétegein, amelyek Jehoshuah szerény történelmi tanagrájára rárakódtak, nehéz áthatolni - de vennõk sorra ..."