Ha úgy vesszük, ahogy én mondtam, hogy logikailag mindenre képes, szintén hord magában egyébként problémákat, hiszen így meg más tulajdonságaival válik összeegyeztethetetlenné ez a jellemzõje:
Nyilván Isten képes lett volna teremteni egy tökéletes világot, sooook-sooook mosolygó emberkével, katrina és egyéb természeti szörnyûségek nélkül, ahol mindenki naaagy-naagy bódottában élt volna ^^. Nem, a miénk nem ilyen, szal nem tette, de vajon miért?
Miért lehetnek rossz dolgok? Vagy, mert különben képtelenek lennénk gyakorolni szabad akaratunkat: Vajon az angyaloknak van szabad akaratuk? Hát hogy a csudába ne lenne? Pedig a mennyországban élnek, csudajó lehet érezniük Isten közelségét. Másrészt: ezeket a szörnyûségeket nem csk emberek követik el szabad akaratukból, hanem ott vannak betegségek, földrengések, stb.
Mondják azt is, hogy a rossz nem Isten mûve, hanem a Sátáné. Ebben az esetben viszont Isten nem teremthette egyedül a világot - nyilván szüksége volt a Sátánra, a szükség pedig már ellentmondanak mindenhatóságának, vagy csak úgy megengedte a Sátánnak, hogy odaszarjon világunk közepébe - akkor viszont nem jó :o. Azért vannak rossz dolgok, hogy próbára tegyenek minket: errõl már írtam kéccáz posttal ezelõt, de röviden újra: Isten mindent tud, akkro minek tenne minket próbára? És ha esetleg ezekkel jellemünket formálni akarja? Õzgida meghal az erdõ közepén példa, vagy végtagelvesztõs példa... Hol is formálják ezek a jellemünket?