Ha jön egy akármilyen beavatott és olyat mond, ami ellenkezik bizonyos emberek hitével, azok a bizonyosak nem tartják beavatottnak, sõt...
Ha ez a beavatott a múltban élt, de valamilyen oknál fogva szimpatikus, akkor kijelentik, h nem is azt mondta amit, hanem mást, mert a csúnya és rossz emberek/egyházak/uralkodók/papok meghamisították és különben is.
A vallás és a hit az egy eszmei ízlés.
Két választás van:
1) felfedezzük az általunk ismert vallásokban és a hitekben (az összesben) a szépséget és a mondanivalót, de akkor ki kell zárnunk a hitigazságok, de még sok esetben az általános igazságok létét
2) elfogadunk egy irányvonalat, ami most mindegy, h egy hivatalos katekizmus, vagy vallás, vagy pedig turmixvallás, mint pl. a New Age, vagy Osho, ami alapból kizár bizonyos gondolkodásformákat és eszméket, így meghatározva egy követendõ eszmeiséget, meghatározva az elfogadható és nem elfogadható dolgok listáját.
Ezzel is formálva eszmei ízlésvilágunkat.
És mivel 100 szónak is egy a vége:
Ízlésekrõl hülyeség vitatkozni...
Aki ízlésekrõl vitatkozik, az hülye, aki meg ítélkezik az egy seggfej. :D