Már tizenéves koromban kialakult bennem az a meggyõzõdés, hogy a nõkkel való kapcsolatokat és a szexet az teszi széppé és izgalmassá, ha az ember megküzd és megszenved értük.
Így kialakult bennem egy olyan hajlam, amit a nagytudású megmondóemberek talán egyfajta lelki mazochizmusnak nevezhetnének.
Ebbõl következik az, hogy a szüzességet egy nagyon romantikus és különleges dolognak tartom és halálosan rettegek az elvesztésétõl.
Éppen ez a halálos rettegés az, ami miatt mindennél jobban izgat a szex gondolata.
Ha viszont túl lennék az elsõ nemi kapcsolaton, egy unalmas és közönséges átlagembernek érezném magam, és lehet hogy a szex sem érdekelne már többé.