A családregény háttere a szabadságharc. A függetlenségi és aulikus nemesség konfliktusa romantikus formában bontakozik ki a Baradlay család életében. Az anyának, aki azt akarja, hogy fiai igaz hazafiak legyenek, a halott férj szellemével kell megvívnia. A cselekmény a három Baradlay testvér sorsát követi, akik együtt képviselik az író hazafias pátoszát, de akikrõl a vereség napjaiban kapunk mély, az író saját lelki vívódásait idézõ képet. Richárd kedves, könnyelmû huszártiszt, bár jó szíve, gerincessége kiemelkedik társai közül. Egy szerelem hatására változáson megy át, anyja, hazája hívó szavára hazajön csapatával, a szabadságharc hõse lesz. Jenõ rokonszenves, becsületes fiatalember, de tipikus császári hivatalnok. Szerencsétlen szerelme a külvilágot szinte eltakarja körülötte.
Talérosy Zebulon figurájában a nemesi ingadozást mutatja be az író. A plebejusi szárny képviselõi csak epizódszerepben jelennek meg. Így az öreg tisztiszolga, vagy Boksa Gergõ kurtanemes, akit a sok népi vonás már paraszti hõssé tesz. Rendkívül sokrétû az ellenség tábora is, a sznob bécsi arisztokrácia tagjai, aulikus (a bécsi udvar politikáját támogató) magyar hivatalnokok, az áruló jegyzõ reálisan megrajzolt figurák, de a Plankenhorst-ház két nõtagjának mértéktelenül felnagyított démoni szerepe romantikus túlzás. Romantika és realitás sajátosan egyesül a jellemek rajzában. A mû mondanivalójában is kicsendül bizonyos kettõsség, de az író õszinte hite a haladásban, hazaszeretete és kiváló tehetsége így is remekmûvet teremtett.
Amúgy kiváncsi lennék a tisztelt nemértõk az Aranyembert se értik-e.