1: az õsrobbanás eléggé valószínû, már csak azért is, mert az univerzum tágul, a tágulásnak meg valamikor el kellett kezdõdnie -> ebbõl levezethetõ, hogy mikor volt együtt minden.
2: én nem állítottam, hogy a fénysebesség átléphatõ, és azt sem állítottam, hogy nem léphetõ át. Azt állítom, hogy egy rakétával biztosan nem léphetõ át. Ha a fénynél gyorsabban lehet utazni, az nem a nagy tolóerõ miatt lesz. A fénysebesség, meg azért nem léphetõ így át, mert a test tömegéhez hozzáadódik a mozgási energiájának tömegegyenértéke (ami nagyobb testnél nyilvánvalóan nagyobb). Namost, ha erre kreálsz egy sorozatot, akkor biztos vagyok benne, hogy az c-hez konvergens.
A természetet nem elméletekben kell megérteni. A természet nem kreál bonyolult képleteket. Valami egyszerûbõl kell kiindulni, mert a természet nem bonyolult, csak a mi matematikánkkal nehézkes leírni.
3: nyilván nem egy rúdmágnesrõl írtam, mert annál még a 90 fokos fáziseltolódáshoz is 4.5 milliárd fordulat kéne percenként, ha 1m-re van tõle az indukciós tekercs. Ekkora centripetális gyorsulást semmilyen anyag nem bír ki.
Ha elektromágnessel csinálod, akkor 75 GHz kell ugyanehez, ha erõsítést akarsz, akkor ennek a duplája. Ekkora frekvencián olyan nagy az elektromágneses emisszió, hogy nyilvánvalóan sokkal nagyobb lesz a veszteség.
DE! ha az egészet beleteszed egy olyan anyagba, ahol az indukcióvonalak terjedése lényegesen lassabb, akkor nem látom be, miért ne következhetne be a kölcsönös erõsítés.
Amit leírtál az pedig eléggé spekulatív. Itt nem a gyakorlati alkalmazásról van szó, ez egy gondolatkísérlet. Ha ez mûködne lehetne 1000% hatásfokú transzformátort építeni, ami azért eléggé durva.