Kína 9,5%-os GDP-növekedést ért el az elsõ negyedben - gyorsabbat a vártnál
A kínai hazai össztermék (GDP) 9,5 százalékkal volt nagyobb az elsõ negyedévben a tavalyi elsõ negyedévinél, jelentették a kínai statisztikai hivatalban szerdán. Az elemzõk 8,9-9,1 százalékot vártak.
Az elsõ negyedévben a fogyasztóár-infláció 2,8 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Márciusban 2,7 százalékos volt a tizenkét havi infláció. A tõkeberuházások 22,8 százalékkal gyarapodtak az elsõ negyedben a tavalyi elsõ negyedhez képest.
A hónap elején már a kínai feldolgozóipar beszerzõmenedzser-mutatója - 55,2 pont márciusra, tizenegy havi rekord, a februári 52,9 pont után - jelezte, hogy egyelõre nem sikerül a fékezés. A mutatót kezelõ hongkongi CLSA Ltd. értékforgalmazó kommentárja szerint "fõhet a kínai gazdasági vezetés feje", vajon hogyan szerez érvényt a gazdasági növekedés lassítását célzó szándékainak. Az elemzõk szerint újabb kamatemelés várható, de csak a második félévben.
Szerdán annak is híre ment, hogy a kínai kormány állítólag maximálni fogja vasérc importárát, meg fogja állapítani, milyen ár fölött nem vehetnek további vasércet a kohók. Tavaly a kínai vasércimport 40,5 százalékkal 208 millió tonnára nõtt. Nem utolsó sorban ez is ösztönözte a nagy bányavállalatokat a vasérc világpiaci árának 71,5 százalékos emelésére az idei szerzõdésekben. Kína a világ legnagyobb acéltermelõje.
A kínai GDP tavaly 9,5 százalékkal nõtt, 13,6515 billió jüanra (1,649 billió dollár). A kitermelõ iparágak teljesítménye 6,3 százalékkal növekedett tavaly, a feldolgozóiparé 11,1 százalékkal emelkedett. Idén az elsõ negyedben a feldolgozóipar teljesítménye 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az évi átlagos infláció 3,9 százalékos volt.
A negyedik negyedévben 9,5 százalékkal nõtt a kínai GDP az egy évvel azelõttihez képest, jeléül annak, hogy a gazdaság hûtésére szolgáló intézkedések nem voltak egyértelmûen sikeresek. A kínai gazdasági növekedés tavaly az elsõ háromnegyed évben még folyamatosan lassult, az elsõ negyedben 9,8 százalékos, a második negyedben 9,6 százalékos, a harmadik negyedben 9,1 százalékos volt, rendre az egy évvel korábbihoz képest. A kínai gazdaság 2003 utolsó negyedében 9,9 százalékkal bõvült. A 2003-as átlagos gazdasági növekedés 9,3 százalékos volt, a 2002-es 8,1 százalékos ütem után.
Nemzetközi elemzõk korábban azt várták, hogy Kína gazdasági növekedése az idén 8,4 százalékra lassul, és jövõre a növekedés 8 százalékra csökken. A túlfûtöttnek tartott ütem lassítása a kínai kormány célja is, erre az évre 8 százalékos GDP-növekedést tervez, és ugyanennyit vár átlagosan a következõ, 2006/2010-es ötéves terv éveiben is, közölték a kínai kormány gazdasági kutatóközpontjában március végén. Korábban a kormány célja évi 7 százalék volt.
Az elemzõk most úgy vélik, hogy a kínai gazdasági kormányzat beavatkozásai - egyebek közt az októberi, kilenc év óta elsõ alapkamat-emelés, 0,27 százalékponttal 5,58 százalékra az egyéves jüankölcsönök számára - nem voltak elegendõk a várt fékezéshez. Az elemzõk felfigyeltek arra, hogy a tavalyi utolsó negyedévi eredményt a lakossági fogyasztás és az export emelte elsõsorban, miközben a beruházások növekedése tovább lassult. A beruházások növekedése az idei elsõ negyedév átlagában is lassult, de márciusban már megint gyorsult.