"Dez nem élõ zenérõl beszéltem, hanem a CD felvétel "újraírásáról"!"
OK, de akinek válaszoltál, az arról beszélt. :) Mivel errõl szól a cikk. (Az más kérdés, hogy ezt utána CD-n is ki lehet adni, vagy közvetlenebbül felhasználni az a bizonyos nagy felbontású midi-file-t.)
"Egy átlagos CD minõsége olyan gagyi, hogy amikor vettem egy Marantz lejátszót egy felsõkategóriás Sennheiser fülessel, akkor a korábban élvezhetõnek tekintett komolyzenei CD-im 80%-át el is felejthettem. (Viszont van olyan CD-m, amin azt is hallom, ahogy a kitartott hangnál a zongorista végül finoman felemeli a pedált)."
Igen, ezt én is tapasztaltam. (És persze jól ismert dolog. [Mármint hogy így jobban kijön a különbség jó és gyenge CD, stb. között.])
"Én már csak a zene PC-s újraírásának is örülnék."
OK, persze én is. (Gondolom, úgy érted, hogy már csak pusztán digitális újraírásnak is.)
"azt hogy ezt aztán élõ zongorán szólaltatják meg, az hót szoc. egyéni probléma és mellesleg az õ sznobizmusuk."
Ezzel viszont egyátalán nem értek egyet! Itt nem arról van szó, hogy ezt felveszik, és kiadják CD-n (bár bizonyára azt is megteszik), mert akkor a végeredmény - talán - tényleg kvázi ugyanaz. Hanem itt élõ koncertrõl van szó! Az élõ zenét (abban az értelemben, hogy ott van tõlünk néhány méterre a zenekar) nem pótolja a hangszóró! Ha te nem tudod megkülönböztetni, akkor - már ne haragudj - nem lehet túl jó a füled. ;)
Totál átlegemberek mennek komolyzenei koncertekre? Hát, szerintem nem. Az átlagembereket nem érdekli ennyire a zene, fõleg nem a komolyzene. Akit érdekel, és rendszeresen jár, és úgy általában jobban érdekli a zene, annak többnyire jobb a füle, mint a "totál átlagembernek"... De nyilván vannak kivételek. (Nem azt írtam, hogy zenészek járnak ilyen koncertekre, vagy ilyesmi.)