"De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?"
Igen fontos megérteni, hogy a MEGFIGYELÕHÖZ KÉPEST. Tehát pl. nem arról a sebességrõl van szó, hogy két fénysugár EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik, sem pedig arról, hogy a fénysugár egy másik mozgó testhez képest milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik.
"A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, mûködnek a létezõ legjobb vezetõként(ami nem szupravezetõ), vagy ha kell félvezetõként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok."
Ettõl függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez.
*********
"Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan mûködik a mágneses tér szóval mibõl is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi."
Nem fogok részletes leírást adni róla, de 3 lényeges dolgot azért leírok:
1.) A mágneses tér tulajdonképpen az elektromos tér (Coulomb-kölcsönhatás) relativisztikus korrekciója, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ahol van mágneses tér, ott van elektromos áram (mozgás) is (noha nem feltétlenül szabad töltéshordozóké).
2.) A kollektív mágneses jelenségek (pl. ferromágnesség) a saját mágneses momentummal ÉS spinnel rendelkezõ részecskék (pl. elektron) kvantumfizikai KICSERÉLÕDÉSI KÖLCSÖNHATÁSA miatt lép fel, vagyis a mágneses momentumok nem a mágneses tér miatt rendezõdnek, hanem pont fordítva, a kicserélõdési kölcsönhatás rendezi, a felépülõ mágneses tér ellenében is. Energetikailag ezt a közönséges (sztatikus) Coulomb-kölcsönhatás teszi kedvezõvé olyan módon, hágy átrendezi a töltéseloszlást.
3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta).