A sztereo-3D és anaglyph megjelenítésnek nem is csak az a hiányossága, hogy csak egy nézõpontból jeleníti meg a teret, hanem az is, hogy továbbra is a képernyõ síkjára kell fókuszálni.
A háromszögek adatai eddig is el voltak tárolva, hiszen ezekkel dolgozik a grafikus kártya. (A sztereo-3D driverek is ezeket használják fel.) Ezek csúcsai természetesen 3 dimenzióban vannak megadva. Minden 3D kártya ezekkel dolgozik, és nem úgy, hogy a teret bontja fel kis kockákra. Azt amennyire lehet, elkerülik, mert túl számítás-igényes lenne, és normális esetben felesleges.
A forgó üveglapos megjelenítõhöz sem kell az összes térbeli pontot számontartani, hanem számításba van véve, hogy a lap egy tengely körül forog, és a forgása közben x szögenként van rávetítve egy-egy kép. Lényegében metszeteket jelenít meg. Ezek a metszetek kiszámolhatók pusztán a háromszögek adataiból. Egy hátránya van ennek a fajta megjelenítésnek: a legnagyobb megjeleníthetõ mélység pontosan a forgó lap átmérõje...
A hologrammal kapcsolatban félig jól gondolkodsz, félig nem. Az igazi hologram nem úgy tárolja el a különbözõ irányokból látható képet, ahogy gondolod. Nem pont-alapúan mûködik. Hanem egy interferencia-kép van a lemezen. (Erõs nagyításban vékony csíkok össze-visszasága látható.) Ez a megfelelõ szögbõl beesõ fénysugarakat különbözõ irányokban eltérõen veri vissza. Így a feléd haladó fénysugarak pontosan olyanok lesznek, mintha az eredeti tárgyról verõdtek volna vissza. Tehát ez is csak a tárgyak felületeit (ami itt lehet üveg is - mivel ugye annak adott pontját adott pontból nézve mindíg ugyanazt látjuk, mintha az is egy felületen lévõ kép lenne) tartalmazza! (Se a tárgyak belsejébõl nem jutott fény a lemezre képkészízéskor, a levegõ meg ugye átlátszó, mintha ott sem lenne.)
Ma még nem létezik igazi holografikus képernyõ (ahoz szükség lenne erre a nagyon nagy felbontású interferenciakép megjelenítésre, mégpedig úgy, hogy hol elnyeli a fényt, hogy visszaveri, tehát reflektívnek kellene lennie). Ami van, az csak kvázi-holografikus. Ott apró tükör-félgömbök (mélyedések vagy kidudorodások) vannak egy sík felület mentén, és egy lézernyaláb úgy pásztázza végig õket, hogy minden lencsérõl más-más szögben verõdik vissza. Egyebekben megegyezik a hologrammal, tehát szintén csak felületek "adatait" tartalmazza a kép.
Informatika és tudomány
