Én egyszer megismerkedtem a chaton egy lányal. Már az felkeltettea figyelmemet, hogy a leírásban nem az szerepelt, hogy 180/szõke/kékszem/modell. Jól elvoltunk. Hasonló érdeklõdési kör meg minden. Megegyeztünk a képküldésben.
Mikor küldött egy képet kissé meglapõdtam. No nem azért mert valami 60-éves kapafogú, hályas matróna volt, hanem mert a kép... túl csinibabás volt. (Plazacica feling. )
Gyanakodtam/reménykedtem hogy nem az igazit kûldte.
Másnap aztán pironkodva bevalotta, hogy nem igazit kûldött, mert félt hogy nem tetszene az eredeti kép.
Megnyugtattam, hogy küldje csak el.
Megjött az erdeti...
CSODA! Nagyon aranyos volt! Gondolom ismeritek az ilyesmit. Nem az a agyosminkelt divatdomina, hanem egy egyszerû, kedves arcú, lány.
Aztán meg persze kiderült hogy mindketten Debrecenbe járunk. Kipróbáltunk egy talit. Nem okotunk csalódást egymásnak, mert pont olyanok voltunk, mint amilyennek a chaton megismertük egymást.
Úgyhogy elõször aztán .
Most sajna már nem vagyunk együtt, de békében váltunk el. És még mindig nagyon jó barátok vagyunk. Olyan igazi testvéfiling.
Érdekes sztori mi? Néha az élet is tud Hálivudi dolgokat generálni.