"Így majd születnek jó hosszú tanulmányok, melyek a következõ szavak egyikével kezdõdnek: szerintem, tegyük fel, megfigyelésekre alapozva kiszámítottam...stb stb..."
Ez így természetes. Jelenleg az összes fizikai törvény a "megfigyelésekre alapozva kiszámítottam" módszerrel jött létre. A törvények valójában nem abszolút érvényûek, hanem modellek, amik feladata a valóságban megtörténõ események teljeskörû és hibátlan leírása. Egészen addig tekinthetõk igaznak, amíg nem találunk egy olyan jelenséget, amire az adott modell nem húzható rá. Ekkor kell felülvizsgálni a modellt, jöhet az elméletgyártás. Ez pedig éppen a "tegyük fel" kategória. Valamint a fizikai alapkutatások.
És még néhány szó az alapkutatásról. Sok embernek az a hozzáállása, hogy kit érdekel, hogy értjük vagy nem értjük? Ugyan minek kutassunk olyasmit, aminek semmi szemmel látható haszna nincs? Kit érdekel, miért van egy ûrszonda pár százezer kilométerrel arréb? És különben is, miért költünk milliárdokat pl. részcskegyorsítók építésére? Csak hogy egy újabb elvont elméletet igazoljunkj? Mert a közvetlen eredményeket biztosan nem fogjuk hasznosítani még jó sok ideig. Csakhogy ezeknek a kutatásoknak (valaki nagyon jól azt írta, techdemók) rengeteg járulékos eredményük van, amik közvetlenül fejlesztik a tudományt(új elméleteket új készülékekkel lehet igazolni), a technológiát (a high-tech mérõberendezéseket meg kell építeni), és a civil életet is jobbá teszik. Ezek a járulékos eredmények nagyon gyorsan átszivárognak a mindennapokba. Ilyen járulékos eredmény pl maga az internet is. És akkor még nem is beszéltünk azokról az emberekrõl, akiknek ezek a kutatások jelentik a megélhetést.
Egyértelmûen hiba tehát ilyen problémák mellet érdektelenül elmenni. És ha valaki még mindig azt kérdezi, hogy mi hasznunk abból, hogy kitaláljuk, miért sodródott el egy ûrszonda, annak csak azt mondhatom, nem tudom. De 20 év múlva már tudni fogom. Tekintsétek az erre fordított munkát és pénzt hosszútávú befektetésnek.