Szóval, a hívõk, amikor Istenrõl létérõl kérdezik õket, gyakran hivatkoznak arra, hogy "megtapasztalják õt". Nem feltétlenül látják, inkább érzik, hogy jelen van, vigyáz rájuk, stb.
Na most én erre mondom, hogy ettol még nem biztos, hogy az univerzumban tényleg létezik valamiféle felsobb entitás/hatalom/akármi, hanem lehet (sõt sokkal valószínûbb), hogy ez az érzet csak a saját elméjük terméke, egy mélyen gyökerezõ lelki szükséglet megnyilvánulása. Ha gondolod keresek erre bõvebb magyarázatot.
Én, bár sosem voltam hívõ, régebben ezt az érzést szintén tapsztaltam. Aztán a racionális részem lassan átvette a hatalmat. :) Rájöttem, hogy nincs szükségem erre, mert inkább hátráltatja, mint sem segítené a világ mûködésésnek valódi megértését. De ha más körülmények hatnak rám, nagyon könnyen lehetnék mélyen hívõ is.