Ami általánosan társadalmilag elfogadott az nembiztos hogy jó....(nem akarok példálózni, érted így is, nem?)
Én úgyérzem továbbra is úgy gondolod hogy egy ember eredendõen rossz és jó lehet.....Valóban az embert a tettei határozzák meg ez így igaz, azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem hogy a tetteit a személyisége határozza meg ami pedig gyerekkorától alakul ki és mire felnõtt lesz nagyjából ki is alakul a végleges formája (ami persze nem teljesen igaz hiszen folyamatosan változunk). Viszont az hogy valakinek milyen lesz a személyisége az a szüleitõl, környezettõl függ....Az egyén nem okolható érte.....pontosan ezért kell akin csak lehet segíteni mert lehet hogy ha 1 ember segít neki akkor azt kihasználja, lehet a2.at is, de a 3.nál talán elgondolkodik, hogy miért segít neki olyan sok ember, mikor õ nem ad érte semmit, illetve kihasználja õket...és ha megfogan a gondolat akkor már megtette az elsõ lépést, ennél sokkal többet már nemhiszem hogy tehetsz de ha ezt megteszed akkor már cselekedtél valami jót.
Az átlagember nem áll le segíteni másokon, csak hogy tudd....
Mivel nem hiszel a halál utáni életben és a reinkarnációban így nem mondom el neked a tudatos élet/küldetésválasztásról amit tudok(illetve gondolom hogy tudok valamit róla :))) ), a karma fontosságát, illetve pár ilyen ezoterikus "marhaságot".....