Makroméretekben nincs jelentõsége a határozatlansági tényezõnek, csak nagyon kis méretekben, így tud ugyanis a QM a klasszikus fizikához kapcsolódni. Ott most is magától kiküszöbölõdik.
A megfigyelõ/megfigyelt kvantum összekapcsolódásának problámájára meg sajnos szintén nem lehet megoldást találni, mert az eszközeink nem egyszerûen az adott részecskét, hanem az egész kvantum vákuumot megzavarják.
A megfigyelt részecskék pedig ettõl vagy elbomolhatnak, vagy természetellenesen sokáig egyben maradnak.
Az egész probléma érdekességét én abban látom, hogy a QM folyamatok bizonyos fokú kiszámíthatatlansága (statisztikus jellege) teljesen más jellegû mint a káoszelmélet kiszámíthatatlansága.
Ha a kettõt össze tudnánk kapcsolni valahogy az viszont tényleg egy fajta kiküszöbölése lehetne a határozatlansági tényezõnek, amit felfoghatjuk a téridõ-kontinuum fraktál egy fajta "szemcsézettségét" leíró számnak, de ha magát a fraktált leíró eljárást találnánk meg akkor valóban helyettesíteni tudnánk. A QM is egy csomó olyan helyen alkalmazhatóváválna ahol jelenleg még elletmondásos eredményeket ad.
Érdekes, hogy ilyesmivel milyen kevesen foglakoznak, sajnos a káoszelmélet szinte teljesen érintetlenül hagyta a QM-t!!!
Informatika és tudomány
