én sem ítélem el, csak azt mondom, hogy a lelkén legalább akkora sebet ejt mint a méhén, ráadásul én nem tudnám elviselni, hogy elvettem valakitõl a jogát az életre. még akkor sem, ha nem tudnék gondoskodni róla.
a másik meg, hogy elõre kell gondolkozni. 18 év felett elvileg mindenki felelõs felnõtt, nem hiszem hogy csak utólag tud gondolkozni, amikor már megtörtént a baj.