Néhány évvel ezelõtt volt már egy olyan kezdeményezés, amiben ugyancsak FPGA-kat használtak, de még nem szuperszámítógépet építettek belõle, csak egy munkaállomást. Abban kb. 4db FPGA volt (egy hagyományos gép részeként).
Szóval, itt az a nagyszerû, hogy lényegében olyan, mintha egyedi chipet, chip-setet terveznénk egy feladatra, hardveresen valósulnak meg a függvények. Ezeket már általában nem kapukból építgetik a tervezõrendszerekben, hanem formulákat (pl. a=b+c) írnak le, és egy program alakítja azokat kapus áramkörré. Alapesetben ezek logikai formulák, de fejlettebb formában lehetnek általánosabbak is (alapmûveletektõl kezdve magasabb rendû mûveletek). Bár az is lehet, hogy az utóbbiakat nem tudja a rendszer, és az elõbbiekbõl kell azokat felépíteni.
Majdnem olyan, mintha egy program sorait alakítaná hardverré, amik így nem sok utasításban, hanem közvetlenül, "direktben" hajtódnak végre, ezáltal sokkal gyorsabban. Plusz, sok-sok ilyen sor, kifejezés párhuzamosan hajtódhat végre...
Csak itt egy "program" nem lehet túlzottan sok soros, mert hamar "betelik a gép". Viszont, bizonyára itt is van egy hagyományos rész, ami a beviteli és kimeneti értékeket kezeli, megjeleníti, tehát csak kimondottan a feladatok lényegét kell "hardveresíteni", ami a programok egy kisebb magja szokott lenni.