Természetesen ez az erõmû sokkal bonyolultabb, mint a mai hõerõmûvek.
Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erõmûvek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetõdõbbnek tûnik ez az új rendszer.
Az atom esetében szép számokat lehet generálni, hogy ílyen bizonságosak meg olyan biztonságosak.
De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerõmûvek-reaktorok?
Kötve hiszem.
Ráadásul fenntartom azt, hogy az az ország amelyik az atomenergia kifejlesztésére gondol, az mindíg (de legalább is az esetek többségében)nyitva hagyja a kiskaput az atomfegyverek elött, még ha ezt nyílvánosan nem is vallja be. Ez újjabb kockázati tényezõ.
Ráadásul ott van egy gyönyörû lap a pakliban, amit még senki nem látott, senki nem tudja milyen értékû. Ez pedig a sugárzó anyagok/hulladék kezelése.
Manapság még csak ide oda rakosgatjuk az atomhulladékot, mint egy olyan falatot a szánkban amit nem akarunk lenyelni.
De mi van ha ezt a falatot ne is tudjuk lenyelni?
Mennyi a hulladék kezelésének/feldolgozásának/hatástalanításának a teljes költsége?
Megtudja ezt valaki mondani?
Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az elõállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségébõl számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevõ és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentõs részben.
Másrészt egy adott dolog energia szükséglete is változhat. Pl manapság a számítógépek energia szükséglete legföljebb csak a hordozható gépeknél szempont.
De tegyük fel, mi lenne akkor ha a proci gyártókra közvetlenül rávernék azt a környezetszennyezési adót, ami a nagyobb energia szükséglet kompenzálására bevezetnének.
Az intel biztos a kardjába dõlne, aztán kihozna egy sokkal kisebb fogyasztású modellt, ha tudna.
A '70-es évek olajárrobanásához képest, a 80-as 90-es években jelentõsen mérséklõdött az olaj ára, ezáltal az a késztetés is hogy energia takarékos berendezéseket gyártsunk.
Szal csak azt akarom kihozni, hogy egy olyan világban ahol, a környezeti terhelést minden fajta energia árába sokkal objektívabban bekalkulálnák, illetve az energia takarékosságot is sokal komolyabban vennék ez a fajta erõmû talán sokkal kevésbé lenne utópisztikus, mint amilyennek manapság tûnik.