„Természetesen ez az erõmû sokkal bonyolultabb, mint a mai hõerõmûvek.
Ez feltétlenül magasabb költséget jelent. De ha a ma használatos erõmûvek üzemeltetési költségeibe beszámítanánk a környezet rehabilitációjának költségeit (amit ma nem teszünk) akkor már sokal kifizetõdõbbnek tûnik ez az új rendszer.”
Ha belekalkulálnánk a rehabilitációt, akkor igen, kifizetõdõbb lenne. Csak éppen 3x annyiba kerülne akkor az energia. Atomenergia esetén viszont tartani lehet a jelenlegi árakat, és nincs mit rehabilitálni!
Látom tartasz az atomhulladéktól, amit nem is csodálok, de hát lehet azt kezelni! Azt a kis mennyiséget, ami magas aktivitásúból keletkezik, le lehet szépen engedni egy hegy gyomrába! Eltelik néhány tízezer év és szépen semlegesítõdik. Most kinek okoz gondot pl. egy sivatag közepén lévõ hegyben felépített ilyen létesítmény? Kinek van félnivalója tõle?
Ahhoz hogy egy ország atomenergiát hasznosítson nem kell fejlesztésekbe kezdenie! Egyszerûen meg kell azt vásárolni, mint ahogy mi sem fejlesztettünk valami sokat, és mégis van atomerõmûvünk! Igaz, hogy orosz, de ez gond? Szerintem nem, a biztonságos fajtából való, a Paksi Atomerõmû a legbiztonságosabbak között van. Egy erõmû még kevés az atombombához, ahhoz kell egy reprocesszáló mû is. Valamint nem csak plutóniumbomba létezik, van ami U235-el mûködik. Ahhoz pedig egyetlen egy atomreaktor sem szükséges…
„De meg tudod mondani pl, hogy milyen biztonságosak a titkos É-Koreai, Izraeli, Indiai, Iráni vagy Orosz atomerõmûvek-reaktorok?
Nos igen. Ha azok nem a jól bevált, kitapasztalt, hosszú idõ alatt kitökéletesített típusok, akkor aggodalomra ad okot. És mit lehet tenni ez ellen? Erre nem tudom a választ, de én nem is ezekrõl a nemzetközi felügyelet alatt NEM álló reaktorokról írtam korábban.
„Az egészet tovább bonyolítja, hogy egyrészt az energia ára, nem kiszámíthatóan, az elõállítási költség, vagy a rendelkezésre álló energia hordózó mennyiségébõl számítható, hanem egy piaci érték, melyet a vevõ és az eladó szubjektív helyzetítélete határoz meg jelentõs részben.”
Na ezt nem mondanám. Tudjuk azt, hogy mennyiért húzzuk fel az erõmûvet, mekkora az élettartalma, az üzemanyagának kilogrammja mennyibe kerül, mennyibe kerül a fenntartása. Ebbõl ki lehet számolni, nem is túl nehezen, hogy mennyi az a minimális kiadott villamos energia ár, amennyinél az erõmû még gazdaságosan mûködik. Paks pl. 8,3 Ft/kWh környékén, legolcsóbban Magyarországon.
Az energia takarékosság hasznos dolog, kell is, de eredménye csupán az energia felhasználás növekedési ütemére lehet hatással. Egy nagyon hétköznapi példa: régen nem volt mikróm, megvettem, nem volt klímám se, azt is vettem, viszont a hûtõgépemet lecseréltem a legenergiatakarékosabbra, a világítással is így tettem. A villanyszámlám így csak 2-szer lett nagyobb…