"Megkülönböztetném a biológiai szintet, ahol szükséges olyan módszereket foganatosítani, ami biztosítja a minnél jobb genetikai állomány megtartását. Sajnos nem élünk a rendelkezésünkre álló eszközökkel sem. Mert már nem csak a sima sterilizálás áll rendelkezésünkre, hanem lehetõségünk van az utód genetikai állományának vizsgálatára és a súlyos genetikai betegségek kijavítására is."
Nem gondoltam volna, hogy pont te fogsz ilyet javasolni.
Egyébként ezzel vigyázni kell. Az addig még rendben lenne, hogy a hibákat mesterségesen javítjuk, de van pár komoly veszélye a dolognak:
- Nagy biztonsággal kell azonosítani, hogy mi egyértelmûen betegség, és mi az aminek esetleg fontos pozitív hatása lehet.
- Ha egyszer elindul a dolog, nagy a valószínûsége, hogy nem csak betegségek gyógyítására fogják használni, hanem mindenki "tökéletes" gyereket akar majd. Ez nem biztos, hogy rossz, de megfelelõ kontroll nélkül rendkívül veszélyes.
- Teljesen újra kell gondolni a biztosítási rendszert (mondjuk ezt amúgy is valószínûleg meg kell tenni). Ugyanis a biztosítás alapja a kockázat. Ha a kockázat bizonyossággá válik (mert pl. a géntérkép alapján becsülhetõk a betegségekre való hajlamok), akkor a rendszer összeomlik.
- Aztán vannak még mindenféle etikai, jogi, és vallási kérdések.
Mivel a génkészlet romlása emberi léptékkel nagyon lassú folyamat (1000 éves nagyságrend), nem kell túlzottan aggódni miatta. Mire ez komoly problémává válna, már lehet, hogy nem is lesz biológiai testünk.