Hát, én nagyon nem hiszem, hogy a szabadság a minket befolyásoló erõk, és a korlátaink nem ismerése lenne. Ezt inkább csak vakság, a szabadság halovány illúziója. A szabadság inkább az, ha ismerem ezeket a tényezõket, és tudom õket kezelni, nem pedig a bábjuk vagyok.
Egynlõség téma: van egy olyan mondás, hogy egyszer fenn, másszor lenn. És egy olyan is, hogy te vagy sorsod kovácsa. Ezek úgy jönnek ide, hogy bár rövid távon nem nagyon vagyunk egyenlõek (képességek, tudásszint, sõt egészségi állapot, stb.), hosszabb távon sokminden változhat. Persze általában nem csak úgy magától. És ugye nem egyik napról a másikra. (De persze mindíg lehet találni indokot a "miért nem"-re is. Na persze nem kell erõltetni olyasmit, ami nagyon nem megy.)
"hanem a maradandó dolgok, eszmék megalkotásának vágyára és képességére) sajnos csak kevesek kiváltsága / lehetõsége / átka."
Az eszmék nem kis része maga volt a szellemi méreg az emberiség számára...