Mostmár sajnálom az elsõ hozzászólásomat.. A rejtett anyaghiba ellen bizonyos szinten túl nincs mit tenni, számolni kell a kockázatával. Emlékeim szerint a JAL 747 SP a törzs túlnyomásos részét lezáró hátsó válaszfal sérülés miatti cseréjekor három helyett két szegecssorral való helytelen rögzítése miatt bekövetkezõ részleges függõleges-vezérsík leszakadás, és a hidraulikus rendszerek ennek következtében fellépõ elvérzése miatt vált kormányozhatatlanná, és ezt követõen ütközött hegynek. (Kevesebb szerencséjük volt, mint a DC-10-nek Sioux Cityben.) Ez inkább trehány szervizelés, mintsem anyaghiba eredménye, bár ha jól tudom, a gyár szakemberei közremûködtek a javításban.
Ha már a konstrukciós hibákat emeljük ki, ne feletkezzün meg pl. a B-737 hibás oldalkormánymozgató-mechanizmusáról sem, ami legalább két repülõgép pusztulását okozta. Itt egy a millióhoz eséllyel állt elõ a katasztrófát kiváltó hibajelenség, de az Airbusok elektronikus kormányrendszere bizonyos üzemmódon több gépet belevitt az átesésbe, és a lezuhanásba. Az anyagfáradással nincs mit tenni, a gyártási tûrésbõl származó katasztrófák már kivédhetõbbek lennének, de az olyan vezérlõrendszer, ami még akkor is ragaszkodik az emelkedéshez, amikor ehhez se sebesség, se tolóerõ, na az a tervezési hiba esszenciális párlata.