Die Positionierung des Tempelbergs und des in seinem Zentrum gelegenen symbolischen heiligen Felsens verwandelte den nationalen Konflikt zwischen Israelis und Palästinensern in eine religiöse Konfrontation, die droht, die gesamte Region zu erschüttern.
Während der Monate im Herbst 2000, in denen Blut auf dem Tempelberg floß und beide Seiten ihre Bereitschaft demonstrierten, die jungen Menschen Israels und Palästinas auf dem Altar des Molochs zu opfern, hätten jüdische und islamische Führer sich den Worten der Tossefta zuwenden sollen. Jene, die den Tempelberg für sich beanspruchen und davon träumen, ihr Leben im Hause Gottes zu verbringen, sollten wissen, dass die Schechina*, die Gottesgegenwart, diesen blutgetränkten Ort verlassen hat. Gott wohnt hier nicht mehr.
A Templom Hegy elhelyezkedése és a központjában fekvö szimbólikus szent szikla átváltoztatta a zsidók és palesztínok közti nemzeti konfliktust egy vallási összecsapásba, ami "megrázni" fenyegeti az egész környéket.
Abban a hónapokban 2000 öszén, vér folyt a Templom Hegyen és mind a két oldal hajlandóságot tanusított, a fiatal zsidó és palesztín embereket Moloh oltárán feláldozni, el kellett volna kezdeni a zsidó és iszlám vezetöknek a Tossefta szavaival foglalkozni. Akik a Templomhegyet magukénak jelentik ki és arról álmodoznak,hogy életüket az Isten Házában tölltsék, tudniuk kell, hogy a Schechina(Isten Szelleme), Isten jelenléte, ezt a vérrelátitatott helyet elhagyta. Isten nem lakik itt többé."----
http://www.erec.hu/belso/content/szam01jun/45.htm
Az õsi Jeruzsálem
A város neve minden bizonnyal két õsi sémi szó összetétele, a sok ezer éves település alapítói, a jebuszi nép nyelvén Uru Sálem (héberül Ír Hasalom), vagyis a béke városa. (Sajnos, ezt a nevet nem mindig igazolta a történelem.)
A hagyomány szerint ezen a hatalmas sziklán zajlott le Ábrahám próbára tétele, Izsák feláldozása, (helyesen megkötözése). Erre a sziklára emelte Salamon király a Templomot, s arra épült jóval késõbb, az arab hódítás után a Sziklamecset is. Az iszlám legenda szerint ugyanis ezen a sziklán dobbantott Mohamed lova, mielõtt az arab prófétával az égbe szállt volna. A hegyet borító szikla alapjait a Siratófaltól a piac felé vezetõ ókori utca jobb oldalán mindmáig láthatjuk.
A zsidó néphit úgy tartja, Ábrahám helytállása vetette meg a késõbbi jeruzsálemi Szentély alapjait. Nem véletlenül: miután Isten megakadályozta Izsák feláldozását, jutalomként itt, a Mórija szent hegyén azonnal szövetséget kötött vele: "Bizony, meg foglak áldani, és úgy megsokasítom utódaidat, mint az ég csillagai, és mint a föveny a tenger partján, magzatod meghódítja majd ellenségei kapuját. És áldottak lesznek utódaid által a föld összes népei, mivelhogy hallgattál szavamra" (Ugyanott, 22. fejezet, 17-18. vers).
A nép valóban szívébe zárta Dávidot, kései utódját mindmáig várja Messiásként.
"Minden, amit a király tett a nép szeme láttára, jó volt" (Sámuel II. könyve,, 3. fejezet, 36. vers).
Jeruzsálem akkor lett Izrael fõvárosa, és mindvégig az is marad?( ! ! ! )