A csernobili reaktor grafitos volt. Kevésbbé biztonságos, viszont olcsóbb, mert nem kell dúsítani az uránt
Kell dúsítani. Csak olyan reaktorok mehetnek természetes uránnal melyek hûtõközege és moderátora egyben a nehézvíz.
Nem vagyok benne biztos, hogy ez a "forralóvizes" megnevezés mit jelent. A reaktoroknak két alapvetõ fajtája van a moderátor közeg alapján :
1. Szenes. Ilyen volt a csernobili.
2. Nehézvizes. Ilyen pl. a paksi. Sokkal biztonságosabb, de drágább is, mert csak dúsított uránnal megy.
A forralóvizes reaktornál a víz a reaktortartályban forr el, az így keletkezett gõz egybõl hajtja a turbinákat.
Nyomottvizesnél két kör van, az elsõben a víz nem forr fel, ezt melegíti a rektor. A primer kör hõcserélõn keresztül forralja fel a szekunder kör vizét, ez megy a turbinákra.
A paksi nem nehézvizes, éppen ezért csak dúsítottal uránnal üzemelhet. A veszélyességnek nincs sok köze a dúsítás mértékéhez. A forralóvizes reaktorok felépítésébõl következõen van egy olyan pozitív visszacsatolás, amely a nyomottvizesekben nincsen. E miatt se lehet képes a paksi felrobbanni…