Azzal érvelek,hogy olcsó az üzemanyag mert kimeríthetetlen.
Az urán is olcsó, a belõle felszabadítható hõmennyiséget tekintve sokkal-sokkal olcsóbb mint a szén vagy mondjuk a gáz. Bár ez kimeríthetõ. Tenyésztõ reaktorokkal már nem (csak sok ezer év alatt).
Persze az erõmû fentartása drága a szigorú biztonsági elõirásoknak és üzemeltetésnek köszönhetõen. Ezen nem lehet változtatni.
De lehet. Olyan erõmûvet kell tervezni/építeni amely nem azért lesz biztonságos, mert a többszörözött automatikák hada figyeli a reaktor minden rezdülését, hogy nehogy megfusson a hõtermelés, hanem segédenergiát nem igénylõ, meghibásodni nem tudó eszközt kell alkalmazni vagy legalább próbálni használni. Ez pedig a fizika. Tervezõasztalon léteznek olyan reaktorok amelyek biztonságáról természetes fizikai folyamatok gondoskodnak. Például ha hirtelen mindenhol elmegy a villany nem áll le a rektor hûtése, nem történik baleset, a reaktor hûtését megoldja a természetes hõkonvekció…
Csernobilban épp ezt az esetet akarták tesztelni.
Ezek miatt is lesznek olcsóbbak a jövõ atomerõmûi. Ha meg a CO2 kvótákat nézzük, tiszta ingyen vannak. Ez igaz mondjuk a fúziósra is, de ha csak arra várunk, addigra megháromszorozzuk az atmoszféra CO2 tartalmát…
Ellentétben a fissziónál..ott moderátorokra van szükség..megfelelõ geometriákra...mechanikus elemekre...Istenem..olyan sokminden közbejöhet..és ami közbe is jött az elmúlt években..és még mennyi "kissebb" hiba történt amirõl mi még nem is tudunk..eltusolták. Angliában nemrég volt valami.
Hát azért a fúzióhoz is szükséges egy két berendezés, sõt sokkal-sokkal több hisz éppen ettõl drága! Gondolj arra, hogy egy fissziós hõtermelõ reaktort össze lehet hozni 100 kilogramból!!! Igaz nincs benne a sugárvédelem, de az ûrben -ahova szánták- nem is kell. Ebbõl azt hiszem látszik, hogy egy fissziós reaktorhoz milyen kevés dolog kell, milyen egyszerû, ha száz kilóból is kijön…
Angliában egy tartályból folyt valami sav ha jól emlékszem. És ennek mi a jelentõsége? Olyan ipari komplexumokban ahol savval dolgoznak, néha megesik, hogy folyik a sav. Ez egy hibalehetõség, ami meg elromolhat az el is romlik, ezt pedig õk is tudják, így készülnek rá. De nem kerül be hírekbe mert nem atomerõmû…
Véleményem szerint az atomenergia a tanulópénzt már rég megfizette, ennek „hála” pedig olyan nagy társadalmi ellenérzéseket kelt, amelyet messze nem érdemel meg.
Ha atomerõmû építésrõl van szó, az ember szeme elõtt mindjárt csernobil képe jelenik meg nem? Végül is ez érthetõ, hiszen azon kívül nem is volt olyan komoly baleset ami során nagy mennyiségû radioaktív szennyezõdéssel járt, ahol sok ember halt volna meg.
Talán kevesen tudják, ezért érdemes leírnom, hogy a csernobili baleset okát egyértelmûen vissza lehet vezetni a politikára, az akkori politikai helyzetre. Történt ugyanis, hogy az elsõ reaktorok amelyeket mind plutónium termelésre építettek grafit moderálásúak voltak vízhûtéssel. Mint a csernobili is. Teller Edéék a 40-es évek végén rámutattak arra a „pozitív visszacsatolásra” amely csak erre a típusra jellemzõ. Ennek eredményeként az amerikai kormány nem engedélyezett több ilyen típusú létesítmény megépítését. Igen ám, de az oroszok is javában fejleszgették atomiparukat, nekik viszont nem volt Teller Edéjük, náluk senki se jött rá erre. Persze az amerikai kormány titkosan kezelte Teller munkáit, így az oroszok errõl a jelenségrõl nem szereztek tudomást. Az eredmény? Épp ilyen koncepciójú, nagy teljesítményû reaktorok fejlesztésébe kezdtek. Az eredmény ismert.
Ha akkor az amerikaiak elárulták volna ezt, kísérletezhettek volna bárhogy is az oroszok, ha akarták volna se tudták volna úgy felrobbantani az erõmûvet...