Olcsóbbá teszi, mert kisebb méret az kevesebb anyag, kevesebb kezelõszemélyzet, stb. Ha a technológia beérik, akkor a szükséges különleges anyagok és berendezések se lesznek annyira drágák.
Az teljesen nyilvánvaló hogy ha valamibõl kisebbet veszek meg, akkor az arányosan kevesebbe kerül. Attól még a fajlagos költsége, avagy fajlagos drágasága mit sem változik.
Csak bizonyos típusú reakciókra érvényes ez. Fejlettebb technológiával nincs elvi akadálya a miniatürizálásnak….
…Ez nem akkora gond. Lehet növelni a plazma sûrûségét, és akkor nagyobb a teljesítmény. Meg lehet jól hõszigetelni. Ezek technikai problémák, amiket biztosan meg lehet oldani.
Hmm. Nagyon érdekeseket írsz. Látni egy tendenciát. Már JET sem volt kicsi, ennek ellenére csak körülbelül annyi fúziós energiát sikerült elõállítania, mint amennyit betápláltak fûtésre. Az ITER ügye jelentõs továbblépés, ez legalább tízszer annyi energiát fog termelni, mint amennyit belenyomnak. Ennek fizikai kiterjedése több mint kétszer lesz nagyobb, mint a JET-é. Az ITER útóda a távoli jövõben a DEMO lesz, erre további 15%-os méretbeli növekedést terveznek.
Tehát e fejlõdési út egyértelmûen a méretbeli növekedésé, te meg a kicsinyítésrõl beszélsz.
Most te vagy nagyon értesz a fúzióhoz, vagy csak álmodozol…
Elvi akadály az lenne pl. hogy a neutronok fix sugarú pályán haladnak, úgyhogy annál kisebb ereaktor esetén elhagyják a plazmát, és csomó energiát kivisznek. Emiatt lesz olyan nagy az ITER.
Ezt nem értem. A neutronok miért spiráloznának? Töltés nélküli részecskeként nem hat kölcsön a mágneses térrel, egyszerûen kiszáll a plazmából, neki a tórusz falának, melengetve azt.
Meg lehet jól hõszigetelni.
Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem: hogy lehet a plazmát hõszigetelni? Lévén hogy az az energiát sugárzási úton adja le, ellentétben pl. a forró teával. Ha például egy égõt hõszigetelõ anyaggal veszek körbe, attól még az ugyan annyi hõt fog lesugározni, csak a hõszigetelõt fogja most melegíteni.