"A 2050-es dátumból is csak akkor lesz valami, ha az elkövetkezõ több évtizedes kemény kutató/fejlesztõmunka során nem fog „beütni” valami új dolog, olyan új effektus amely nem szerepel a jelenlegi „roadmap”-ban."
Remélhetõleg az ITER beindulása felgyorsítja a folyamatot. És szerintem a nehezén már túl vagyunk, az 50 év alatt felhalmozott tapasztalat már adhat némi alapot a találgatásnak.
"Nincs biztosíték arra, hogy ne jöjjön elõ valami új jelenség az erõmûhöz szükséges „extrém üzemi paraméterek” megközelítése közben."
A biztosíték az, hogy ma már elérhetõk ezek a körülmények, így nem teljesen idegen a dolog, mint 50 éve.
"Ha pedig még rontani is akarjuk a plazma „saját” stabilitását, mert ügye a kisebb méret és a nagyobb sûrûség ezzel jár, akkor még inkább elhúzódhat a kicsinyítés. Legalábbis a „legkönnyebb”, ezért a leggyorsabb fúziós útnál, a tokomaknál."
A tokamak-ok csak tesztelésre jók, mert nem képesek folyamatos üzemre. Az ITER sztellarátor lesz (ha jól tévedek), ami kicsit bonylultabb, de jobb tulajdonságai vannak (pl. folyamatos üzem).
"Az általad leírt negatív tulajdonságok ellenére a vízerõmûvek olyan elterjedtek, hogy a fejlett országokban egyszerûen már nincs lehetõség új vízerõmû építésére, minden gazdaságosan kiaknázható vízfolyás turbinát forgat…"
Igen, mert ezeket még régen építették, amikor a környezetvédõk még nem voltak olyan hangosak, mint ma. Ma már nehéz ilyen erõmûveket építeni. Nekünk se sikerült összehozni (bár ennek nem csak környezetvédelmi okai voltak).
"Szerinted egy szélturbinában mi a drága? Kell hozzá egy jó magas oszlop, meg 2-3 turbinalapát. Ezek ügye, mint egyszerû mechanikus elemek, nem drágák. Fejleszteni se kell hozzá semmit. Aztán kell hozzá egy generátor, abban sincs semmi drágaság, mindenhez kell, még a fúzióhoz is."
Drága az anyag, amibõl készül (sok kell hozzá). Különösen a lapátok. Drága a generátor, ami benne van (akármivel nem megy). Kéne egy táblázat a tényleges költségekrõl.
"Nézd, ha egy területre szélturbinát telepítünk az nem egyenlõ azzal, hogy az a földdarab használhatatlanná válik. Attól hogy egy mezõ felett turbina forog, még nõhet ott a búza, a kukorica ugyan úgy, mint az elõtt."
Azért picit nehezíti a földmûvelést. Meg egyáltalán magánterületre telepítgetni nem olyan egyszerû. De mondjuk ez megoldható. Azért ki kéne számolni, hogy mekkora terület kellene az egész Föld ellátásához. És nem mindanhol egyformán fúj a szél.
"Most is óriási területet használ a mezõgazdaság. Magyarországon mintegy 5 millió hektár szántóföld van. Számoljunk egy kicsit. Tegyünk minden századik hektárra egy 5 MW-os szélturbinát. Ez összesen 250 GW beépített teljesítményt jelent, s mivel a szél nem mindig fúj, vegyünk figyelembe egy 0,3-as szorzót (gyakorlat alapján ennyi). E szerint 75 GW teljesítményt kapunk. Nos, ez nem hogy Magyarországnak lenne elég, hanem egész Közép-Kelet Európának is."