Ehhez viszont valószínûleg több féle erõmû kell(hogy pl. amikor nem fúj a szél, akkor egy másik erõmû dolgozik).
Ezt nagyon jól látod. A szélenergia és társai ezért játszanak csak másodlagos szerepet, mert azokra az idõkre, amíg nem fúj a szél, egy másik normál erõmûre van szükség. Tehát ha a szélenergiát választom, lényegében két erõmû kell, egy helyett. Jelenleg.
Sajnos az energia tárolás, még ha meg is oldható annyira lerontja a hatásfokot, hogy csaszhetjük az egészet.
Annyira azért nem vészes. Jelenleg vannak szivatyyús-tározós energiatárolók, ezek olyan 75%-ot tudnak. A modern, vagy mondhatni futurisztikus szupravezetõs energiatárolók meg majdnem 100 %-ot tudnak. Csak hát az áruk…
És fúzióval a hatótávolság gyakorlatilag korlátlan lenne.
Szerencsére Földünkön ettõl minden jóval közelebb van! :)
A robbanómotorok beindításához is kell. Erre való az indítómotor. Használhatnak pl. hidrogéncellákat a beindításhoz, utánna meg az elhasznált hidrogént egyszerûen visszatermelik a már üzemelõ reaktorral.
Elõre tudtam, hogy az indítómotorral fogsz jönni! :)
Amivel azért nem összehasonlítható! Az ITER plazmatérfogata mintegy 800 köbméter, az indukció nagysága meg 4 T. Ebbõl aztán nem nehéz kiszámolni, hogy az ITER indulásakor csak a tér felmágnesezéséhez 10 másodpercig 500 MW teljesítményre van szükség.
Egy robbanómotornál meg néhány kilowatt kell csak. A lényeg, hogy arányaiban is kevesebb energia kell robbanómotornál az induláshoz.
Ûrhajónál, ahol minden megtakarított kilogramm kincs, kicsit cikis felvinni „egy” üzemanyagcellát csak azért, hogy az egész küldetés alatt néhány percig használják.
A fisszió elõnye szerintem szinte behozhatatlan az ûrkutatásban.