De egy szint után már mindkettõ elég egyszerû lesz ahhoz, hogy ne ez döntsön, hanem a teljesítmény és a biztonság.
Egy bizonyos biztonsági szint fölött nem ezek döntenek, hanem az ÁR.
Hanyagold már ezt a teljesítményezést, a fissziós reaktor is ugyanannyit tud, mint a fúziós fog, de az sincs igazán kihasználva, mert nincs neki túl sok értelme.
Errõl van szó nagyjából. Egyébként a reaktor sem maradt ugyanaz, mert eleinte grafitot hsználtak moderátor közegnek. De hamar kiderült, hogy komoly biztonsági kockázatot jelent a grafit.
Sejtettem, hogy valami ilyesmire gondolsz, ez viszont egy ûrbeli reaktornál nem tényezõ. Ugyanis –mint már egyszer írtam-, az ûrben nem gond, ha kikerül a szennyezõdés. Itt a Földön azért kell a reaktor köré a betonbunker a biztonsági berendezések hada, hogy a szennyezõdés nehogy kikerüljön a környezetbe, mert akkor hatalmas területek válnak néptelenné.
A reaktor maga annyira megbízható berendezés különben, hogy a legsúlyosabb balesetnek egy atomerõmûben a primer köri csõtörést tartják. Erre méreteznek. Érted? A legsúlyosabb balesetet nem a reaktor, hanem egy sima csõ hegesztésének fáradása indíthatja. Hogy a reaktorral mi legyen a csõtörés után? Na erre kell a rengeteg automatika.
Az ûrben erre az egészre nincs is szükség, ugyanis ha ez a valószínûtlen csõtörési dolog bekövetkezne, akkor sem jönne el a vég…
Amúgy csak az amerikaiaknál derült ki hamar, hogy a grafit gondot jelenthet, de ezt is leírtam már egyszer. Emiatt amerikában az energetikai célra épült reaktorok közül egyik sem volt grafitos. Az elsõ energetikai reaktor 94%-ra dúsított U235-el ment.
ÉS ez hõ vagy elektromos teljesítmény? Nagyon nem mindegy.
2000 MWt. Ha nem ismered, kikövetkeztethetted volna, hogy a t az a termikusra utal. Amúgy meg szinte mindegy, hogy a fúziós energiasûrûsége 1000x, vagy 3000-szer rosszabb.
Hogy hasonlítottad össze? Mit mivel? Térfogatot, vagy tömeget? Az egész erõmûvet, vagy csak a reaktor magot?