Az amerikai alkotmány mondjuk normál betûkkel 10-15 oldal, nem pedig egy oldal. Az amerikai alkotmány megváltozható, és töretlenül változik, 27 változás került bele amióta megirták (az utolsó 1992-ben), egésszen pontossan 15.000-szer próbáltak rajta valamit változtatni (többek között az álltalad említett fegyverviselésre (egésszen pontossan korlátlan önvédelemrõl van szó, mert maga az alkotmány nem foglalkozik fegyverviseléssel), de sikertelenül, ugyanis az alkotmány megváltoztatásához a Kongresszus (Senátus és alsóház egyaránt) 67% (kétharmados) többségére van szükség és ha ez megtörténik akkor az 50 állam 2/3-ának 8 éven belül ratifikálnia kell a cikket és akkor lép életbe. Ez eddig 17 szer történt meg, mert az elsõ 10 módositás az úgynevezett Bill of Rights mindjárt az alkotmány elfogadásákor lett meg.
Az alkotmány mint alaptörvény az elsõ kell, hogy legyen, az USA elõbb elfogadta az alkotmányt és utánna jöttek a törvények. Persze ék is elég sok törvényt átvettek az angoloktól, de mindjárt változtattak rajtuk, hogy az alkotmánnyal békében legyenek. Az ami az EU esetében a gond, hogy már egy meglevõ törvénytömb (több mint 100.000 érvényes törvény és elõirás) nagyrészét át kell majd vizsgálni, mert az biztos, hogy elég nagy százaléka alkotmánysértõnek minõsülne.Az USA alkotmányának éppen ez a két dolog az ami lehetõvé tette, hogy már kb. 220-éve fennmaradjon, a változtathatóság (ami nem változhat az halálra van itélve), és az alkotmány mint alapkõ (minden törvény elõtt született, nem pedig a végén).
Különben az EU-nak (UK ebbõl ki hagynám) nem az alkotmány a baja, hanem az, hogy szocialista. Egy angolszász rendszer, habár elég sok hátránnyal rendelkezik, fényévekkel jobb mint a francia vagy német model szocializmus. Ahogyan mondják a franciák, Franciaországban a munkanélküli könnyen talál támogatást (automatikussan), de munkát az sehogyan. Egy ilyen rendszerben, ahol túlságos védelem hárúl a munkásra és óriási teher a munkaadóra, igaz, hogy populárisabban hangzik, igaz, hogy igazságosabban hangzik, de a végeredmény az, hogy a munkaadók kevesebb munkát tudna biztosítani, ami növeli a (védett) munkanélküliek számát, mindez még jobban terheli a rendszert és ebbõl nehéz kijutni. Persze egy ilyen rendszer ahol szociális jelzõk allatt minden igazolható egy bürokrata mechanizmusok erõssödését is eredményezi. És akkor még ide jön a NOT INVENTED HERE (a franciák pl. alapjából elvetnek mindent (Gyurcsányhoz hasonlóan :)) amit nem õk hoztak a felszínre, különbõzõ jelzõkkel (angolszász, kapitalista, nacionalista, stb.) ez persze egyértelmûen oda vezet, hogy az úgymond szociális politikát és szociális rendszert éltetõ országokban a szociális helyzet roszabb mint a kemény kapitalista angolszász, USA-ban, UK-ban.