Azért ez a mentõkapszulás dolog nem ennyire egyértelmû, mint ahogy írod, mert a szojúz rendszer azért csak így mûködik! Csak ott máshogy hívják a visszatérõ egységet, nem mentõkapszulának, de a lényegen nem sokat változtat.
"Ez esetben viszont már szinte egy külön ûrhajóról beszélünk (hiszen saját energiaforrással, létfentartó berendezéssel, stb. kell rendelkeznie). Valóban ez jelentené a tökéletes megoldást, de milyen áron? Cirka 5 tonnás tömegnövekedés árán?
Nem volna egyszerûbb akkor már külön építeni két rendszert (egy külön személyszállító ûrhajó és egy teherhajó)? "
Szinte az összes ûreszköz modul rendszerû. Nem feltétlenül jelentene ez akkora gondot. Gyak arról lenne szó, hogy az ûrrepülõgép egy olyan ûrhajó lett volna, ahol az egyes modulok újrahasznosíthatók, és aerodinamikailag optimális kialakításúak (ez utóbbitól repülõgép). Ehelyett nekiálltak tervezni egy bazi teherszállító röpcsit, amit az ûrbe tudnak fellõni.
7 émber élete megéri azt az 5 t pluszt egy száztonnás szerkezet esetében (ha jól tudom csak az ûrrepcsi maga kb ekkora), szerintem .
"Ha minden elképzelhetõ mentõrendszert megvalósítanak (mentõkapszula-pilótafülke, indítás közbeni ûrsikló leválaszthatóság, stb.) az egész rendszer alapára cirka kétszer drágább és maga a rendszer másfélszer bonyolultabb lenne (ergo az üzemeltetése még pár fokkal drágább). Eközben a teherbírása a felére esne vissza. Ez a valamit valamiért elv. "
Gondolom már így is 100X-osan túllépték a költségeket, köszönhetõen ez a több éves leállásoknak, ami alatt mindent ugyan úgy kellett fizetni, mindha a rendszer mûködik, az embereket, a logisztikát, stb, eközben extra százmilliókat is ráköltöttek a fejlesztésre.
Egy moduláris rendszernél csak a biztonságért felelõs rendszerektõl várják el a 100%-ot. Pl jegyzi valaki azt hogy volt már olyan a Szojúz esetében is (talán nem is egyszer), hogy az indításnál a rakéta meghibásodása miatt, a mentõrakéták távolították el a veszélyessé vált startasztal közelébõl az ûrhajót? Vagy a mûszaki egység meghibásodása miatt elõbb kellett a visszatérõ egységet igénybevenni? A sajtóba szinte be sem kerülnek ezek a dolgok.
Az ürrepülõgép rendszer viszont nem toleráns a meghibásodásokkal, ez pedig arra vezethetõ vissza hogy a biztonsági rendszereket szinte teljesen kispórolták. Bármilyen meghibásodás így az emberek halálát okozhatja, ezért az egész végtelenül bonyolult rendszertõl állandóan 100%-ot várnak el, ami lehetetlen.
Az a gond hogy az ûrrepülõgép katasztrófák a jelenlegi szisztéma szerint nem pusztán anyagi, hanem az emberek halálával hatalmas erkölcsi veszteséget is jelentenek.
A mérnökök viszont nem tudnak olyan rendszereket tervezni ami az erkölcsi törvényeknek felelnek meg, csak a fizikaiaknak. Fõleg nem egy folyamatos pénzügyi kényszer alatt.
Sajnos jól ismerem azt a rendszert, amit írtál: a szakember felvet egy problémát a fõnökség felé, akik az egészet visszafocizzák, hogy nincs rá pénz, oldja meg saját forrásból.
Amikor meg bekövetkezik egy ilyen katasztrófa, aminek erõs politikai színezete van, akor számolatlanul költik a pénzt egy olyan rendszerbe, amivel nem megoldható a dolog.
Az ûrrepülõgép jelenlegi, nagyon is megbízhatatlan formáját az által nyerte el, hogy mindíg is erõs pénzügyi nyomás alatt volt a projekt. Én úgy látom, hogy miközben jogosan véded azokat a szakembereket akik rendelkezésre álló forrásból a lehetõ legjobbat akarták kihozni, óhatatlanul átveszed azokat az amúgy tök jól hangzó szlogeneket, amire hívatkozva a politikusok mögé álló "szakemberek" kiherélték a rendszert.
Szal mindenben egyetértek veled, de nem kell a szart megvédeni, csak azért mert már csak ez maradt.