De most akkor a CEV SLI OSP QNH STB vagy akármilyen lehetõleg 3 betús rövidítésû NASA projekttel kapcsolatos belinkelt Lockheed tanulmányban szereplõ szerkezet vajon a kis személyszállító jármûvõn kívül és attól függetlenül képes e teherszállításra?
A teherszállítást másképpen oldják meg, hordozórakétákkal jutattják fel a szükséges modulokat, ha pl. az ISS-nek lesz valamire szüksége, akkor egy Progressz-szerû személyzet nélküli teherszállító modult (képzelek én el). A rendszer modulszerûsége abban mutatkozik meg, hogy a CEV Crew Transfer Vehicle (CTV - vagyis a személyszállító modul) képes hozzácsatlakozni a feladathoz szükséges modulhoz. Ha például egy ûrbéli kisérletrõl van szó, akkor egy lakomodult és egy mûszaki modult csatlakoztatnak hozzá (ezen modulok valószinüleg 1x használatosak, én lent ezt kifogásoltam). Ha a Holdutazás a cél, a CTV-hez egy nagyobb lakómodult csatolnak, egy gyorsítómodult (a holdkompal a Holdkörüli pályán találkoznak).
De ezek csak elképzelések. A helyzet ugyanis az, hogy 2005 Június 13.-án a CEV elsõ fázisa lezárult, és kiválasztották a két végsõ pályázó csapatot, mely a Lockheed Martin, illetve a Northrop-Grumman & Boeing által vezette konzorcium. A terv szerint 2006 elejére ki kell dolgozniuk a személyszállító modult és a hozzá való indítóeszköz, illetve a Föld körül összeállítható Hold-ûrhajó terveit.
A két csapat egyébként eléggé érdekes összeállítású:
1.: Northrop Grumman, Boeing, alvállalkozók az elsõ szinten az Alenia Spazio, ARES Corporation, Draper Laboratory és az United Space Alliance
2.: Lockheed Martin, alvállalkozók az EADS SPACE Transportation, United Space Alliance, Honeywell, Orbital Sciences, Hamilton Sundstrand és a Wyle Laboratories.
Az érdekes az U.S.A. (United Space Alliance), amely a Lockheed és a Boeing közös cége, amely az ûrsiklót is üzemelteti - és mindkét csapatban szerepel...
A Lockheed CEV CTV a hold-misszió modullal.
Illetve a viszonylag kisméretû személyszállító egység meghibásodás esetén képes e bármikor az indítás során levállni a szerkezetrõl?
Fogalmam sincs. Egyelõre csak elképzelések szintjén ismertek a CEV aspiráns tervek. Ezekben (legalábbis én eddig) nem olvastam ezen részletekre kiterjedõ meghatározást. A fantáziarajzokon nem szerepel mentõtorony (aminek alkalmazását ez esetben semmi sem akadályozná), de azokból mélyenszántó következtetéseket levonni azért nem szabad. 2006 elején várható, hogy a kiválasztják melyik konszern fogja elkészíteni az CEV rendszert, és leghamarabb 2010 körül történhet meg a legelsõ fellövés (az eredeti tervekben még 2014 szerepelt céldátumként, csak idõközben kissé felgyorsították a folyamatot, mivel az ûrsiklók idejekorán nyugdijba fognak vonulni, és az USA mégsem engedheti meg magának, hogy hosszú évekig ember szállítására alkalmas ûrhajó nélkül maradjon (bár már többször is volt erre példa...).