A NASA egy állami ûrügynökség. Folyamatosan készülnek tervek különféle ûrhajókra, új hordozóeszközökre, stb.
A helyzet viszont az, hogy a mindenkori kormány írja alá a csekket, és sokszor felülrõl mondják meg, hogy merre is vegyék az irányt. Anno az ISS program elindításakor is sokan aggódtak, miután az ISS egy nemzetközi program ugyan, de a NASA-ra hárul a legtöbb munka, és ehhez képest mindenrõl nemzetközi bizotságok döntenek. A Clinton-kormányzat azonban ragaszkodott ahhoz, hogy a hidegháború utáni ellenségeskedés után egy össz-emberiségi tervként (aféle jelképként) hozzák létre az ISS-t. Aztán köpködtek sokan, mikor az Oroszok a MIR-el foglalkoztak még akkor is, amikor szerintük már az ISS orosz moduljaival kellett volna foglalkozniuk. Aztán jött a Bush-kormányzat, és azzal kezdte, hogy kvázi kiherélte az ISS-t (leállította az amerikai lakómodul és a CRV mentõhajó építését, ezáltal az eredetileg 7 fõs állandó személyzet 3 fõsre olvadt), és leállította a Venture Star / X-33 ûrrepülõgép fejlesztését (az indok az egyik célkitûzés, a kompozit üzemanyagtartályok megvalósításának kudarca volt (a folyékony hidrogén esetén nem sikerült ez a célkitüzés), ugyan sokak szerint aluminium üzemanyagtartályokkal is megvalósítható lett volna a program, de hiába.
Az SLI tenderre nagyon széles spektrumú elképzelések érkeztek, szvsz több közülök sokkal életrevalóbb, mint az azt váltó OSP, majd CEV tervek, dehát ahogy mondani szokás, "szakmai" döntés született...
Az egyik érdekes SLI elképzelés: egy óriás-repülõgéprõl indított gyorsítórakéta.