-------Európa történelme, az emmauszi tanítványokhoz hasonlóan, az Úrral való találkozás felé halad!
Reménységünk oka nem saját képességeinkbe vetett bizalom, hanem a feltámadt Krisztus ígérete!
(II.János Pál pápa Berlinben 1996 június 23.-án, vasárnap az úr angyala elimádkozásakor, jelentette be )
De miért éppen az "úr angyala elimádkozásakor"???--------
Néhány tanulságos idézet:
ÁMÓSZ PRÓFÉTA KÖNYVE
8,9 Azon a napon - így szól az én Uram, az Úr - naplementét idézek elõ délben, és sötétségbe borítom a földet fényes nappal. Mt 27,45; Mk 15,33; Lk 23,44-45
8,10 Ünnepeiteket gyászra változtatom, és dalaitokat siratóénekre. Minden derékra gyászruhát huzatok, minden fejet kopasszá teszek, olyan gyászba borítom õket, amilyent az egyszülöttért tartanak. Ilyen keserves nap lesz a végük.
Joaquín Navarro-Valls, a Szentszék sajtótermének igazgatója az elõzetes tájékoztatásnak megfelelõen szombaton délelõtt az újságíróknak megerõsítette, hogy II. János Pál Pápa február 6-án sem mond le az alkalomról, hogy a hívekkel közösen elimádkozza a hagyományos Úrangyala imádságot.
(Talán nem mindenki tudja, hogy az Úrangyala imádságot (latinul: Angelus) a ferencesek kezdték el imádkozni esti harangszó idején, de a XIV. században már reggel, délben és este is imádkozták. Különösen a török veszély idején lett általánossá, amikor III. Callixtusz pápa a nándorfehérvári gyõzelemért hálaadásként az egész egyházra kiterjesztette a déli harangszót és az Úrangyala imát, amelyet sok helyen már korábban is végeztek.)
„Ahol nem Isten foglalja el az elsõ helyet, ahol nem ismerik el legfõbb Jónak és nem neki hódolnak, ott kockán forog az ember méltósága” – mondta XVI. Benedek pápa vasárnap délben az Úrangyala imádság során.
A Szentatya augusztus utolsó vasárnapján is nyári rezidenciáján Castel Gandolfóban imádkozta a déli Úrangyalát örvendezõ hívek sokaságával együtt, akik nagy szeretettel és ovációval fogadták az Apostoli Palota erkélyén feltûnõ Pápát és tapsaikkal nem egyszer félbeszakították, miközben rövid beszédét mondta az imádság elõtt.
A Pápa éppen a német fõpásztorokkal találkozva nem sokkal azelõtt, hogy visszatért volna Itáliába, ezt mondta: A fiatalok üzenetet intéztek Pásztoraikhoz és bizonyos szempontból minden hívõ emberhez, amely egyben kérés is volt: „Segítsetek nekünk, hogy Krisztus tanítványai és tanúi lehessünk. Ahogy a Napkeleti Bölcsek, mi is eljöttünk, hogy találkozzunk vele és hódoljunk elõtte.” Kölnbõl a fiatalok nagy reménységgel feltöltekezve tértek vissza hazájukba és városaikba, anélkül azonban, hogy szem elõl tévesztenék azt a nem kis nehézséget, nem kevés problémát és akadályt, amely korunkban együtt jár Krisztus hiteles keresésével és az evangéliumához való hûséges ragaszkodással.”
A Szentatya ismét csak a német püspökökhöz intézett szavait idézve hangsúlyozta: „Istennek hódolni nem luxus, hanem prioritás. Krisztus keresése legyen szûnni nem akaró vágyakozás minden keresztény számára, a fiatalok, a felnõttek és a pásztoraik számára egyaránt. Bátorítani, támogatni és irányítani kell ezt a keresést.
http://www.communio.hu/sirok/sirok/harszo.htm
Harangszó
"Veletek vagyok mindennap" A déli harangszó figyelmeztet: Munkánk közben is gondoljunk Istenre!
AZ ÚR ANGYALA köszönté a Boldogságos Szûz Máriát,
és õ méhében fogadá Szentlélektõl szent Fiát.
Üdvözlégy Mária...
Íme az úrnak szolgálóleánya,
legyen nekem a te igéd szerint,
Üdvözlégy Mária...
És az Ige testté lõn, és miköztünk lakozék.
Üdvözlégy Mária...
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja, hogy méltók lehessünk Krisztus igéreteire.
KÖNYÖRÖGJÜNK ! Kérünk téged, Úristen, öntsd lelkünkbe szent kegyelmedet, hogy akik az angyali üzenet által szent fiadnak, Jézus Krisztusnak megtestesülését megismertük, az Õ kínszenvedése és keresztje által a feltámadás dicsõségébe vitessünk. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
http://www.kapocs.org.yu/vkh09/16deliha.htm
Déli harangszó
Felcsendül kellemes, ismerõs hangján a református templom harangja, jelezve a falu aprajának-nagyjának, hogy tizenkét óra van, eljött az ebéd ideje.
De ez a harangszó nemcsak az ebéd idejét jelzi. A történelemben nagyobb, nemesebb célt szolgál. Híven õrzi Hunyadi János gyõzelmének emlékét a törökök elleni harcban. E gyõzelem tiszteletére a pápa elrendelte, hogy minden délben megszólaltassák a harangokat, és azóta minden délben megcsendülnek a harangok.
http://www.lutheran.hu/z/honlapok/del/koszonto
Ezzel a lehetõséggel kíván élni a Magyaroszági Evangélikus Egyház harmadát reprezentáló Déli Evangélikus Egyházkerület honlapja, internetes hírlevele, a DÉLI HARANGSZÓ.
Ezzel a céllal és reménységgel szerkesztjük a Déli Harangszót, kérve Isten Szentlelkének, a kommunikáció és kommunió Lelkének áldását és vezetését.
Erõs vár a mi Istenünk!
Gáncs Péter püspök
http://www.vigilia.hu/2004/2/tarjanyi.htm
Mindeközben, mivel a harang a tornyokban kapott helyet, tehát magas helyen, úgynevezett társadalmi funkciót is elkezdett betölteni: árvizet, tûzvészt, ellenséges csapat közeledtét egyaránt jelezte a település lakói számára. Egyházi szerepe pedig a mondás szerint ez volt: ,,az élõket imára hívom, a viharfellegeket elûzöm, a holtakat elsiratom,,. A Trienti zsinat után a 16. század közepétõl Borromeo Szent Károly milánói elõírása terjedt el széles körben: székesegyházban 4–7, plébánia templomban 3, kápolnában 2, koldulórend templomában pedig 1 harangot használhattak. Évszázadok alatt rögzült is a szokásrend: mikor kell az ,,öreg harangnak,,, azaz a legnagyobbnak megszólalnia, s mikor és hányszor csendüljön az úgynevezett lélekharang, jelzõrendszerként tudtul adva, hogy a most elhunyt, akiért imádkoznunk kell, mert Isten színe elé érkezett, férfi vagy nõ, avagy gyermek.
A keresztény emberek életének, mindennapjainak kezdettõl szüntelen kísérõje volt a harangszó. Harang szólított az istentiszteletekre naponta háromszor: hajnalban, délben, este Úrangyalára harangoztak.
A díszítések részben az elkészítés korszakára, helyére jellemzõek, részben arra, hogy milyen vallás templomába szánják a harangot. Például az úgynevezett felsõ koszorú díszlécén a katolikus templomok harangjainál angyalfejes díszítés látható, a reformátusok viszont a kelyhes díszítést kedvelik.
http://www.mozgovilag.hu/2002/11/07%20Agardi.html
„Veszélyben a déli harangszó" fõcímmel és „Agárdi Péter indítványa országszerte megrökönyödést váltott ki" alcímmel elsõ oldalas tudósítást tett közzé a Magyar Nemzet 2002. szeptember 2-i száma (Jezsó Ákos nevével jegyezve). A cikk arról szólt, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumának elnökhelyettese (e tanulmány szerzõje) - akit e tisztségbe a Magyar Szocialista Párt jelölése alapján választott meg az Országgyûlés - az augusztus 30-i elnökségi ülésen azt kezdeményezte volna, hogy „a jelenlegi formában szûnjön meg a déli harangszó". A cikk szerint „az indítvány a jelenlévõk körében nagy megrökönyödést keltett, ráadásul a médiatörvény szerint a kuratórium tagjainak nincs joga beleszólni a Magyar Rádió mûsoraiba".
Még ugyanebben a szeptember 2-i lapszámban a Magyar Nemzet felvonultatta Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkárának, Gyulay Endre Szeged-csanádi katolikus megyés püspöknek, Kálmán Attilának, a Magyarországi Református Egyház zsinata világi elnökének és Hafenscher Károlynak, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodaigazgatójának a tiltakozását. A legutóbb említett személyiség már egyenesen - úgymond - „az egyházakat érintõ döntés"-ként értesült az ügyrõl a laptól, s a harangok sok évszázados integráló és közösségteremtõ erejére hivatkozva a nevezett kurátor „javaslatát a jó érzés, a közösségépítés és az emberség elleni fellépésnek tartja". A Magyar Nemzet második lapján az áthúzódó tudósítás új és még egyértelmûbb címet kap: „Szocialista támadás a déli harangszó ellen".
Tudomásom szerint 1928. április 1-je óta szól a Kossuthon a Déli harangszó, általában az Egyetemi templomé; idõnként, ünnepi alkalmakkor más bel-, sõt külföldi templomoké is.
http://www.mkogy.hu/naplo37/164/n164_004.htm
DR. MAGYAR BÁLINT oktatási miniszter:
Tisztelt Ház! Fél évezredes szokás, hogy a templomok harangjai déli 12 órakor a magyarok nándorfehérvári gyõzelmének emlékét zengik világszerte. A hagyomány szerint a harangszó örömöt hirdet, a jók gyõzelmét a rosszak felett. Ma 12 órakor, amikor ez a harangszó megszólal, gyászra hív egész Európában. Arra hívja fel az emberiség jobbik felét, hogy vésse emlékezetébe a beszlani iskolában elpusztultakat, megkínzottakat, megcsonkítottakat, megalázottakat és megfélemlítetteket, és arra hív mindenkit, aki elítéli a terrort, hogy mutassa ki a közösségvállalását a kegyetlenségtõl sújtottak hozzátartozóival, az elvakultság, a kíméletlenség, a kegyetlenség elszenvedõivel.
Az öröm harangszavát délben a gyász harangszava váltja fel, s erre a hívásra felel egész Európa, válaszol mindenki, aki nem kívánja eltûrni, hogy létjogosultságot nyerjen a földön ártatlan emberek tönkretétele, zavaros, hazug és igazságtalan eszmék nevében.
A déli harangszó és a déli tiszteletadás így adhat új erõt a gyászolóknak és mindazoknak, akik sohasem akarják övéik kiszolgáltatottságát lehajtott fejjel eltûrni, válasz nélkül hagyni. Délben tehát Magyarország felnövekvõ nemzedéke is ezzel zárja a szívébe a beszlani gyermekek emlékét.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
http://www.mkogy.hu/naplo34/286/2860012.html
DÉNES JÁNOS (független): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy mind az elnök úr, mind a tisztelt Ház figyelmét fehívjam arra, hogy az Országgyûlés tavaszi ülésszakának tizedik ülésnapján, 1993. március 9-én, kedden, a déli harangszó után, azok után, miután Magyarországon és a világon több mint 500 év óta szól a déli harangszó, elismervén azt, hogy a magyarság önvédelme közben egyben védte a keresztény európai és az összemberi kultúrát is, eme közegben tárgyaljuk a jelen, 5109-es számú, a nemzeti és etnikai kisebbségekrõl szóló, Kormány által benyújtott törvényjavaslatot.
http://web.axelero.hu/vasiszem/2002/03/szellt.htm
AMIÉRT DÉLBEN A HARANG SZÓL
(A DÉLI HARANGSZÓ TÖRTÉNETE)
Hazánkban általánosan elterjedt felfogás szerint a déli harangozást az 1456-os nándorfehérvári (ma Belgrád) gyõzelem emlékére rendelte el III. Callixtus pápa. Ezzel szemben külföldön ezen indítékot nem ismerik, sõt egyes a magyar feltételezést kisajátítónak, nacionalistának ítélik. A szerzõ elõbb a harangozást, mint szokást, továbbá a nándorfehérvári csata jelentõsségét ismerteti.
Vizsgálódásai alapján másokkal együtt õ is megállapítja, hogy a déli harangkondítást elrendelõ bulla 23 nappal a csata elõtt kelt, a török veszély ellen (a csata sikere érdekében) buzdította imára a keresztényeket.(!!!!)
Ám a csatában aratott gyõzelem híre elõbb, vagy a bullával egyidõben ért Budára, így joggal feltételezhetõ, hogy hazánkban a déli harangszó már kezdettõl a nándorfehérvári gyõzelemre emlékeztetett.
http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/2-1077.html
– A harangozáshoz számos hiedelem fûzõdik. Pl. a → boszorkányokat arról is fel lehetett ismerni, hogy a déli harangszókor a seprõvel bírkóztak, viaskodtak vagy arról, hogy karácsonykor az éjféli mise idején csak a harangozás után mentek be a templomba (mert a néphit szerint odabent nem hallgathatták a harangszót). A → halál elõjelei között is említik a harangozást.
A miniszterelnök elmondta, a déli harangszó nemzeti dicsõségünk jelképe, õsi tett, amellyel a magyarok járultak hozzá az európai örökséghez. Medgyessy Péter elmondta: egykor lélekharang volt, amely azokért a magyarokért szólt, akik 1456-ban Nándorfehérvárnál megvédték Európát. "Ma mást is jelent ez a harang, amelynek a megkondulása - jelképesen - most megint egész Európában hallatszik
. Most nem a magyarokért, most a magyarokról szól" - mondta a miniszterelnök.
A liturgikus harangszó Németországban az evangélikus és a katolikus egyház törvénye szerint
Alkalmazását a letûnõ keresztény antik világban és a kora középkorban a szerzetbeli élet számára liturgikusan szabályozták. Innen vette át a világi klérus és a plébániatemplomok liturgikus használatra.
Ezt, mint reggel, délben és este imára szólítót, mint Sanctus, mint Pater noster és mint lélekharangot alkalmazták, valamint vasárnapi harangszóként.
http://users.bart.nl/users/nickl/ume-303.html
Ünnepelt az egész kereszténység, a pápa még júniusban elrendelte a déli harangszót, imádkozás végett a keresztes vitézek gyõzelméért, de mire ez a rendelkezés célba ért, már megtörtént a világraszóló gyõzelem.
Igy íródott be a történelembe, hogy a déli harangszó az egész keresztény világban hirdesse a török felett aratott gyõzelmet. Ezen dicsõ nap emlékére ma már a déli harangszó Magyarországon kívül sajnos másutt nem kondul meg.
Hunyadi Jánosnak a törökverõ hõsnek a pápa fejedelmi koronát akart küldeni, de a táborban kiütött pestis járvány elvitte õt és Zimony várában húnyt el 1456. augusztus 11-én.
Európa földjén új hatalom jelent meg 1356-ban, amidõn Szulejman, az oszmán törökök szultánjának fia, seregével Kisázsiából a Dardanellákon átkelve elfoglalta Galipoli - ma Gelibolu - városát. Innen kiindulva a törökök néhány évtized alatt hatalmas területet foglaltak el a Balkánon és 1390-ben már a magyar végekre is betörtek. Az 1451-ben trónra lépõ II. Mehmed szultán csak fokozta az expanzív politikát. Konstantinápoly elfoglalását (1453) követõen nagy erõvel szervezkedett újabb hódításokra. 1456 tavaszán már híre érkezett annak, hogy a szultán nyáron a magyarok ellen indul. III. Calixtus pápa felismerve a keresztény Európát fenyegetõ veszélyt 1456. június 29-én bullát bocsátott ki, amelyben felhívta erre a népek figyelmét, keresztes hadjáratra szólítva fel a fejedelmeket, valamint imádkozásra a papokat, de a híveket is.
Elrendelte többek között, hogy a török veszély elhárítása érdekében minden nap délután három és az esti ima (a napnyugta) között félórás idõközben hívják a harangok egy Miatyánk és egy Üdvözlégy elmondására az embereket.
Közben a szultán a seregével már útra kelt és július 4-én Nándorfehérvár alá érkezve, megkezdte a kulcsfontosságú vár ostromát. A Hunyadi János és Kapisztrán János vezette keresztény seregtõl azonban súlyos vereséget szenvedett.
A gyõzelem híre nem maradt hatástalan. A kortársak azt az ima erejének tulajdonították. A diadal emlékére, egy évre rá, 1457. augusztus 6-án III. Calixtus pápa elrendelte Urunk színeváltozása ünnepét(###).
VI. Sándor pápa az 1500. június 1-én kiadott bullájában ismét felhívta a török veszélyre Európa figyelmét, ismételten elrendelte a harangozást mindörökre, az év minden napján.
A Szentírásban sokszor olvassuk, hogy Jézus megparancsolja apostolainak: "senkinek se beszéljetek arról amit láttatok:" A mai ünnepen ugyanezt olvassuk. Felmerül bennünk a kérdés, hogy Jézus miért adja a hallgatás parancsát az apostoloknak?
Hogy kicsoda valójában Jézus csak a kereszthalál és a feltámadás tükrében értjük meg. Addig nem!
A színeváltozás csodája megerõsítette a tanítványokat, hogy akit követnek az valóban a Megváltó.
Mit is jelent számunkra ez az átváltozás, a színeváltozás? Nem mást, mint lelki átalakulást. A színében megváltozott, megdicsõült Jézus ugyanis képe és szerzõje annak a kegyelmi átváltozásnak és átalakulásnak, amely a megigazulás révén bennünk is végbemegy. A Tábor hegy a dicsõség fényével a Golgota hegyének ellenképe. Az Úr Jézus azt akarja, hogy a sötétség órájának beállta elõtt tanítványai elõvételezzék az örök boldogság elõízét. Csak így képesek Jézussal együtt továbbmenni, a szenvedésbe és a halálba. A színeváltozás jelenete segít nekünk is megérteni: ha Jézussal együtt szenvedünk, akkor vele együtt meg is dicsõülünk. A Tábor hegy ugyanis elõképe, elõvételezése annak a természetfeletti megdicsõülésnek, amely Jézus föltámadásában és majd a mi föltámadásunkban megy végbe.
Urunk színeváltozása és a Szent Kereszt felmagasztalása
Az idõ és az örökkévalóság partját köti össze Urunk színeváltozásának és a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe. Negyven nap - egy érett, emberi tapasztalás ideje - választja el egymástól a két ünnep dátumát (augusztus 6. - szeptember 14.), ezzel is jelezve, hogy Krisztus dicsõsége, borzalmas kereszthalála és diadala összetartozik...
Az elsõ ünnep kialakulása a magyar történelemmel is kapcsolatban van: III. Callixtus pápát a nándorfehérvári csata elõtt egy évvel választották Szent Péter székébe. A hetvenhét éves pápa azonnal felismerte a török elleni harc világtörténelmi feladatát.
A tábor-hegyi színeváltozás mindazok életén keresztül folytatódik a világban, akik komolyan veszik a mennyei Atya szavát, és Jézust hallgatják: átváltozott családok, hitvesi és gyermek-szülõ kapcsolatok, Jézustól átváltoztatott munkahelyi légkör... Közös jellemzõjük, hogy Jézus állítják életük középpontjába, nemcsak az öröm, hanem a szenvedés és a megpróbáltatások, a keresztek idején is. Kívülállók talán kíváncsian megkérdik: Miért van az, hogy nem esnek kétségbe az elsõ kudarc alkalmával? Miért, hogy nem akarnak rögtön válni, nem kiabálnak, nem rohannak a visszafordíthatatlan felé? Mert tudják, hogy a Tábor-hegy nem végállomás. Onnan még messzebb visz az út: le a síkságra és föl egy másik hegyre, a Golgotára. Ezt az utat pedig nem egyedül, hanem Jézussal teszi meg minden ember.
Egy biztos pont: Jézus keresztje
Többek között ezért is összetartozik Urunk színeváltozásának és Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe.
Kapisztrán Szent Jánosról, minden magyar embernek az jut az eszébe, hogy a híres törökverõnek, Mátyás király apjának, a nagy hadvezérnek, Hunyadi Jánosnak volt a ’jobbkeze’ a Nándorfehérvár-i ütközetben. Mindenkinek ez jut eszébe, kivéve talán magát a szentet, aki az 1400-as években, inkább az inkvizíciós perekkel volt elfoglalva, mintsem a török veszedelemmel.
1450 körül, Sziléziában, ahol Kapisztrán-t, a ferences szerzetest hívták meg fõinkvizítornak az eretnekek, fõleg zsidók ellen, ténykedése folyamán, szinte minden zsidó elhagyta a vidéket. Akik szerencsétlenségükre, nem így cselekedtek, azok testérõl vasfogókkal szaggatták le a húst, 4 részre vágták a maradék tetemet, azt a keresztutakra függesztették ki, elrettentésül.
Ilyen múlt után érkezett Kapisztrán Szent János, Nagy-Magyarországra, ahová
V.László király hívta meg 1452-ben. Az inkvizítor azonban, nem akart a pogány török ellen harcra kelni, mert szemében, a törökdúlás nem volt más, mint Isten büntetése a vétkekért!
Prédikált viszont az eretnekek ellen ! Minden MAGYAR eretnek volt, álláspontja szerint, aki nem a római pápát követte.
V.Miklós pápa, követet is küldött utána, hogy nem kapott most inkvizítori kinevezést, és ne ezzel, hanem a török elleni harc megszervezésével foglalkozzon!
Ugyanis a pápa, keresztes hadjáratot hírdetett a török ellen, de csak miután 1453-ban, a török seregek bevették Konstantinápoly-t (= a kelet-római császárság fõvárosa) Bécsújhely-en kellett volna a fejedelmeknek gyülekezniük, hogy a részleteket megbeszéljék, de senki sem jelent meg jóformán, mindenki csak követet küldött, maga a pápa is!
Budán, Kapisztrán hírdette ki a keresztes hadjáratot, felolvasta a pápai bullát. A pápa böjtöt és bûnbánatot rendelt, délben 3-szor, fél órás szünetekkel harangszó emlékeztette erre az embereket. Ez volt, az ’eredeti’ déli harangszó.
A 18. sz. végén minden nagyobb város saját helyi ideje - sok helyen a napórai helyi idõ - szerint számította az idõt. Valószínûleg Egerben a meridiánon áthaladó nap-kép szerint szabályozták a "polgári idõ óráját".
1891-tõl gyakorlatilag az egész világon az un. zónaidõ rendszer használatos. Magyarország a Közép-európai idõ-zónához tartozik, amelyhez képest az egri középdél 21 perc 33 másodperccel siet. Ám a Nap delelése az év során az elméletileg számított középidõhöz képest néha siet, máskor késik. Az eltérés a valódi napórai idõ és a középidõ között 16 percet is elérhet. Az egri meridián vonalon ezért a Nap sugarai mindig (téli idõszámítás szerint!)