- Mélysivatagi bázisok létesítésére irányuló kutatások. A legújabb tervek szerint - szemben az eddigi, nem túlságosan hatékony "városi õrjáratozásokkal" - kisebb létszámot, és jóval hatékonyabb fellépést lehetõvé tévõ katonai bázisokat építenének a sivatag mély, eldugott részein, amelyek ellenség általi megközelítése önmagában is nagyon nehéz, ugyanakkor a mobilizált US katonai egységek könnyen csapást mérhetnek egy adott pontra, és gyorsan odébb is állhatnak. Vérbeli militarista ötlet, mûködhet is, gyakorlatilag a "tanulj az ellenségtõl" kiváló példája. Tkp. az USA hadserege lesz a gerilla-sereg. Zseniális.
Ez az egész amit leírtál, egy zöldség. :)
A városi õrjáratokra azért van szükség, mert a rendfentartást nem képesek a helyi erõk ellátni. Ha kivonulnak a városokból, a helyi miliciák, rosszabb esetben a felkelõk veszik át a hatalmat, amit nem akarnak. Az is elég vicces, hogy az ellenség által nehezen megközelíthetõ helyekrõl beszélsz. A helyiek biztos sose jártak még arra, és nem is veszik észre. :)
A mobilizálhatóságról meg annyit, hogy Afganisztánban a tengerészgyalogosok öszvéreket bérelnek a helyiektõl, hogy az ellenség után tudjanak menni a hegyekbe, miután a helikopterek alkalmazása a korábbi tapasztalatok alapján veszélyes (több Chinook heli is odaveszett a Talibánok/Al-kaida katonák tüzétõl) , a terepjárók meg nem képesek megbírkózni a hegyvidékkel. Nesze neked csúcstechnika.
- Irán elleni akció. Több, washingtoni forrás szerint (idõsebb, nemtetszésüket kifejezõ katonatisztek) az USA valódi háttérhatalma katonai akciót - megszállásra, de legalábbis kontrollálásra vonatkozóan - készít elõ Irán ellen. Irán az utolsó jelentõs, oda nem illõ darab a Közel-Keleten (a gyengébb, nem olajgazdag Szíria mellett) ami az USA, erre az évszázadra vonatkozó tervének útjában áll. Ennek a tervnek a lényege: a maradék kõaolajkészletek biztosítása a legfõbb felhasználó - maga az USA - számára. Ráadásul sietniük kell: ha Észak-Koreához hasonlóan az iráni vezetés is atomfegyver birtokába kerül, a terv léket kaphat.
Nem oda illõ közel-keleti ország? Jordánia és Szíria mellett? :)
A kõolajat is marha komolyan biztosították Irakban: gyakorlatilag senki sem tudja, mi lesz a megoldás, mert jelenleg a szövetséges erõk védik a kutakat, a kõolajvezetékeket, és azt a kevés finomítót, ami mûködik. Ha a kivonulnak, akkor ez a jelenlegi iraki rendszerre hárul, amely képtelen ezt a feladatot ellátni, tehát akár az olajexport leállását is eredményezheti.
Ezen kívûl még véletlenül sincs akkora befolyása a közel-keletre az USA-nak, mint gondolod. Az meg egyenesen fantazmagória, hogy rátennék a kezük a kõolajkincsükre. Még a korábban jó barát Szaud-Arábiára sem tudnak olyan szinten hatni, mint akár csak 10 évvel ezelött.
Irán ráadásul komoly hadsereggel rendelkezik, és nehéz lenne komoly veszteségek nélkül legyõzni, akárcsak e pillanatban.
Informatika és tudomány
